A bama.hu egyik olvasója szúrta ki, hogy több egészségesnek tűnő fát is kivágtak a napokban a Tettyén. Kiderült, a kérdéses fák bálványfák voltak. Egy korábbi kormányrendelet a fajt az inváziós fafajú fásszárú növények közé sorolta, és egy helyi rendelet pedig előírta az ingatlantulajdonosok számára ezek irtását, terjedésük vegyszeres módszerrel történő visszaszorítását.
– A BIOKOM Nonprofit Kft. évek óta részt vesz ezen faj egyedeinek visszaszorításával foglalkozó programokban – mondta el a megyei hírportálnak Nagy Ervin, a város főkertésze.
A városi főkertész elmondta, hogy a legtöbb helyen nincs szükség a fák pótlására, tekintettel arra, hogy olyan helyen nőttek, ahol a közművek védőtávolságai, közlekedési űrszelvények miatt nem is szabadott volna. Azokon a helyeken – ide tartozik a Tettye is – ahol van lehetőség a fák pótlására, a Városi Csemetekert őshonos növényanyagával végzik el a pótlást. 
Pécs faállománya mintegy 40 ezer egyedből áll, melynek legnagyobb része hárs és juhar különböző fajai, de jelentős számban vannak jelen a különböző kőrisek, platánok, és vadgesztenyék is.
A parkfenntartási munkák során üzemeltetési okoknál fogva (kiszáradás, kidőlés, balesetveszélyessé válik egy-egy példány, gyomosítás), mintegy 450–500 fát vágnak ki. Ezzel szemben
Gyorsan szaporodik a bálványfa, a fagyot is jól tűri
A bálványfa Kelet-Ázsiától dél felé haladva Észak-Ausztráliáig őshonos. A 18. század közepén hozták be Európában, elsőként Franciaországba telepítették be. Magyarországra a 19. században hurcolták be. A bálványfa Közép-Európa egyik legveszélyesebb invazív faja. Éghajlatunkon közel nyolcvan évig él, származási helyén ennek kétszeresét is megéri.
Nagyon gyorsan szaporodik, egy év alatt akár 200–300 négyzetméteres területet is elfoglalhatnak új hajtásai. Sűrű és magas lombja elfogja a fényt az alacsonyabb, honos növényzettől.
Ennek következtében a bálványfa körül rövid időn belül megritkul az őshonos növénytakaró. A fagy sem árt neki.
