A Wageningen Egyetem egyik épülete előtt álló, több mint 30 éves, 28 méter magas és közel egyméteres törzsátmérőjű kanadai nyár minden nap megoszt néhány érdekes információt az élettani folyamatairól, amihez két dolog szükséges:
A projektet vezető, az egyetem erdőgazdálkodási tanszékén dolgozó Ute Sass-Klaassen rendkívül lelkesen beszélt Hollandia egyetlen twitterező fájáról a Wageningen Egyetem tudományos ismeretterjesztő lapjának, a Wageningen Worldnek, hozzátette azonban, hogy az ölet nem tőle származik, hanem a belgiumi Genti Egyetemen dolgozó Kathy Steppe, illetve csapata fejéből pattant ki.
Egyébként a vicces kütyü elsősorban oktatási célt szolgál, ebben a formában szeretnék a széles közönséghez is közelebb hozni az egyetemen zajló kutatásokat. „Be szeretnénk mutatni, mi zajlik egy fa belsejében, milyen hatással van a párologtatására egy meleg, szeles nap, az év mely szakaszában lendül be a növekedése, és milyen gyorsan nő” – fejtette ki Ute Sass-Klaassen. A twitter-üzeneteken fellelkesülve pedig rengetegen lettek kíváncsiak a fánkra, már mintegy négyezer követővel büszkélkedhet – tette hozzá.
A kütyü lelke egy nedvkeringés-mérő műszer, illetve egy dendrométer.
Előbbi azt méri, hogy milyen sebességgel szállítja a fa a folyadékot, utóbbi pedig a törzsátmérő változásait követi nyomon. Érdekes tudni, hogy az átmérő nemcsak a fa korával változik, hanem a napi ciklusa is megfigyelhető: mérhetően lecsökken nappal, amikor sok vizet párologtat el a fa, és helyreáll éjszakára, amikor újra feltöltődnek a folyadékkészletek. Mindezt pedig egy kisebb meteorológiai állomás egészíti ki, hogy a fától kapott adatokat össze lehessen vetni a légköri páratartalom, a hőmérséklet, valamint a talajnedvesség aktuális adataival is.
– hangsúlyozta a kutatónő. Mint fogalmazott, „a vicces kütyü hátterében kőkemény tudomány rejlik”, azt követik ugyanis nyomon, hogy miként reagál a fa a különböző környezeti hatásokra. Az évgyűrűkről mindannyian tudunk, és azt is hallották már a legtöbben, hogy a gyűrűk szélessége elárul némi általános információt arról, hogy az adott évben jó vagy rossz körülmények között növekedett a fa. A wageningeni kutatók azonban ennél már előrébb járnak pár lépéssel, és az egyes évgyűrűkben található sejtek mérete, illetve alakja is sok információt elárul már nekik.
– fogalmaz a kutató. Az információkból pedig nemcsak a múlt eseményeit tudják rekonstruálni, de modellezni tudják azt is, hogy a klímaváltozásra miként reagálnak a fák.
Sok száz fa adatait gyűjtik a kutatók erre a célra Hollandia-szerte, többségük azonban csendesen és észrevétlenül „teszi a dolgát” – a hírnév mindössze egyiküknek, a twitterező nyárfának adatott meg. Akit érdekel, a @TreeWatchWur címen találja meg a Twitteren.
