A kísérletek során a biológusok egy kis, átlátszó hengerbe tettek ételt. Ha a madarak azonnal, „gondolkodás nélkül” csipkedni kezdték, akkor ösztönös cselekedetről van szó. Azonban ha csipkedés nélkül a henger nyitott oldalához mentek a táplálékért, azt önmegtartóztató viselkedésnek lehet nevezni.
– Hihetetlen, hogy egy ilyen apró aggyal rendelkező madár is képes az önuralomra. A széncinege agyi térfogata a varjakéhoz képest 3 százalék, míg a csimpánzokénak csupán 0,1 százaléka – mondta Anders Brodin, a biológiai tanszék professzora.
A tanulmányt Anders Brodin vezette, kollégái, Utku Urhan és Emil Isaksson közreműködésével. Néhány éve a biológusok egy másik különleges képességét is felfedezték a széncinegéknek: megfigyeléssel képesek tanulni és emlékezni dolgokra.
Azt is kimutatták, hogy a tojók általában jobban teljesítenek ilyen téren, mint a hímek. A széncinkéket a közeli rokonaikkal, a barátcinegékkel és a kormosfejű cinegékkel hasonlították össze. A barát- és kormosfejű cinkékkel ellentétben a széncinkék nem tárolnak élelmet télire. Azonban megfigyelik, hová rejtik az táplálok a rokonfajok egyedei, hogy később ellophassák azt.
– A széncinegék nagyon leleményes kis állatok. Most már azt is tudjuk róluk, hogy képesek önuralmat gyakorolni, ha valamihez hozzá szeretnének férni, például táplálékhoz – mondja Anders Brodin.
