Vannak ugyanis fajok – bizonyos növényevők, nagyobb testű ragadozók –, amelyekre zavarólag hatnak az olyan vonalas infrastrukturális létesítmények, mint például az autópálya. A fenntartható fejlődés érdekében a közelmúltban szövetségre lépett több állam – Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Ukrajna – és egy egész Európára kiterjedő kutatásba kezdtek – írta a szon.hu.
A TRANSGREEN Interreg nemzetközi projekt hazai résztvevői, vagyis a CEEweb a Biológiai Sokféleségért nemzetközi hálózat – természetvédelemmel foglalkozó – magyarországi civil szervezetének tagjai most az kutatják, hogyan lehet úgy megépíteni az autópályát, hogy a helyi természeti értékek ne sérüljenek.
Lelassítani a globalizációt?
– Körülbelül egy éve mutatkoztunk be egy nyitórendezvénnyel, ahol felvázoltuk a céljainkat és lehetséges partnerek után kutattunk – árulta el a szon.hu-nak Óhegyi Erzsébet projektkoordinátor.
– Magyarországon nem készült még ilyen jellegű kutatás, aminek most körülbelül a felénél tartunk. Az év végére egy olyan adatbázis összeállítására készülünk, amiben nem csupán számszerűsítjük az ökoszisztéma szolgáltatásokat, vagyis a beazonosított helyi értékeket, de forintosítani is szeretnénk, mekkora természeti kincsről van szó Vásárosnamény térségében. A tapasztalatokat angol nyelven tesszük majd közzé a nemzetközi szervezetünk honlapján – sorolta Óhegyi Erzsébet.
Az előzményekről csak annyit, hogy az ENSZ 1992-ben elfogadott Biológiai Sokféleség Egyezmény elnevezésű irányelvének a megvalósítására hozta létre az Európai Unió a Biológiai Sokféleség Stratégiát, amihez Magyarország is hozzátette a saját Nemzeti Biodiverzitás Stratégiáját. Ebben előírják, hogy 2022-ig fel kell mérni hazánk ökoszisztéma szolgáltatásait.
Fontos a hely szelleme
A hazai szervezet első körben olyan szakmai területek – például a turizmus, a méhészet, a vízgazdálkodás vagy a mezőgazdaság – képviselőivel készített mélyinterjúkat, akik alapos helyismerettel rendelkeznek. A begyűjtött információk kiértékelésére, megvitatására szerveztek a hét elején egy műhelymunkát Vásárosnaményban. – Eddig összesen 22 helyi természeti kincset sikerült beazonosítanunk, egyébként szóba került a kerékpárutak, az elszeparált populációk sorsa, s valaki azt is felvetette, hogyan lehetne lelassítani a globalizációs folyamatokat. Azután kiemeltünk hat prioritást élvező értéket.
– Gyorsan világossá vált, hogy a „genius loci”, vagyis a hely szelleme, illetve annak a megtartása a legfontosabb az itt élők számára, de különös súllyal esett a latba a Tiszának és mellékágainak, a helyben hozzáférhető programoknak, a mozaikos tájszerkezetnek, a természeti környezet által meghatározott biodiverzitásnak, az ökoturizmusnak és a helyi vadállománynak a megőrzése. Mivel közel sem tudtunk még minden fontos adatközlőt megszólítani, dolgozunk tovább, és szeptemberben újra összehívjuk a segítőinket egy műhelymunkára – adta tudtul az 1993-ban bejegyzett nonprofit szervezet projektkoordinátora.
Nem a beruházást támadják
Óhegyi Erzsébet többször is kihangsúlyozta, hogy a beruházást nem bojkottálni akarják. Ellenkezőleg, elő kívánják segíteni, hogy a tervezett három nyomvonalból azt valósítsák meg, amelyik a legkevesebb kárt teszi a természeti környezetben, vagyis a legkörnyezetbarátabb. A három tervezett nyomvonal térképmásolatát megkapták a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től, amit bemutattak Vásárosnaményban. Mindemellett gyakran egyeztetnek a cég környezetmérnökeivel, s az általuk elvégzett hatásvizsgálathoz kívánják hozzátenni a maguk, azon belül a terepi felmérőik kutatási eredményeit.
A nemzetközi konzorcium a közeljövőben Pozsonyban rendezi meg a soron következő konferenciáját, és azt remélik, hogy a lobbitevékenységüknek köszönhetően megőrizhetjük az egész európai kontinens természeti értékeit, környezetbarát megoldásokhoz adva ajánlást.
Konzorciumi partnerek
Projekt partnerek: Magyarország – CEEweb a Biológiai Sokféleségért; Ausztria – WWF International Duna-Kárpátok Program (vezető partner), a Kárpátok Egyezmény titkársága; Csehország – Föld Barátai Csehország, Olomouc helyi csoport, Természetvédelmi Hivatal, Közlekedési Kutatóközpont; Románia – Milvus Csoport, WWF Románia; Szlovákia – Nemzeti Autópálya Társaság, a Szlovák Köztársaság Állami Természetvédelmi Intézménye, SPECTRA – Centre of Excellence of EU – Szlovák Műszaki Egyetem Pozsony.
Társult projekt partnerek: Magyarország – Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.; Ausztria – Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium; Csehország – Környezetvédelmi Minisztérium; Lengyelország – Infrastruktúra és Építésügyi Minisztérium; Románia – Környezetvédelmi Minisztérium, Közlekedésügyi Minisztérium; Szlovénia – Infrastrukturális Minisztérium; Ukrajna – Ökológiai és Természeti Erőforrások Minisztériuma, Kárpátaljai Regionális Államigazgatás – Természeti Erőforrások és Ökológiai Osztály.
