Pusztulnak a különleges matuzsálemek

Afrika meghökkentő kinézetű fája a majomkenyérfa. Fiatalon a faj egyetlen ág nélküli törzset fejleszt, a gyümölcse leginkább kolbászra emlékeztet, és a kifejlett egyedek is hajlamosak új ágak helyett inkább újabb törzset hajtani. Úgy tűnik azonban, hogy ez sem mentheti meg őket a pusztulástól: a legöregebb példányok ugyanis látszólag ok nélkül pusztulnak.

A majomkenyérfa (Adansonia digitata) gyökérrendszere úgy fejleszt új törzseket, hogy azok kört formálnak. A kör közepén előbb-utóbb akkora tér keletkezik, ahová templomok, kocsmák, vagy akár egy börtön is elfér, de a vadállatok számára is menedéket nyújthat. A sok törzs miatt nehéz becsülni a fák korát, azonban egy radiokémikus – aki rajong az idős fákért – megtalálta a módját az idős példányok korának megállapítására anélkül, hogy kárt tennének bennük.

Több, mint 60 fa korát sikerült így meghatározni. A Nature Plants című folyóiratban megjelent cikk tanúsága szerint

egyes fák több, mint 2000 évesek.

Sajnos 2011-ben a legidősebb ismert példány, a Panke névre keresztelt 2450 éves fa, melyben az esőcsinálók szentélye volt, elpusztult és kidőlt. A 13 legöregebb majomkenyérfa közül mára további hét, míg a hat legnagyobb példányból öt pusztult el.

A feltételezett okok között első helyen a klímaváltozás áll – a talajvíz egyre mélyebbre kerül, így nehezebben érik el a fák gyökerei -, de nem zárható ki, hogy hosszú életük alatt a fák rengeteg vizesebb, szárazabb, hűvösebb illetve forróbb időszakot éltek meg, ezek pedig stresszorként hatottak rájuk, végül a pusztulásukhoz vezettek.

Bármi is okozza a mostani fapusztulást, óriási hatással lesz a dél-afrikai tájképre és az árnyékok alakulására a perzselő napsütésben, ráadásul törzse, gyökere, magja és termése fontos táplálékforrás is az állatok számára.