A projekt fő célja, hogy visszakapják az erdei élőlények azokat a mikro-élőhelyeket (pl. fészkelő odvak, mohapárnák, búvó üregek), amelyek az intenzív erdőgazdálkodás és tájhasználat következtében mára már jelentősen visszaszorultak. Sok helyen ennek előfeltételeként az erre alkalmas tölgyeseket kell először kialakítani – olvasható a dunaipoly.hu oldalon.
A Fóti-Somlyón március 26-27-én két hektáron kezdték meg az akácosok, ostorfások tölgyesekre történő lecserélését. Ezek az özönnövények természetvédelmi szempontból károsak, mert állományuk kevés élőlény számára nyújt menedéket, otthont.
Speciális beavatkozást végeztek, mert a makkokat először az akácok alá vetették és csak a csemeték megerősödése után fogják kiszállítani az akácot a területről. A tölgycsemeték számára így megfelelő árnyékolást nyújtanak a kezdeti fejlődésük során. Fontos, hogy a területet ideiglenes vadhálóval is körbevették, így védik a makkokat attól, hogy a vaddisznók eleségévé váljanak.
A makkok bekapálásában a két nap során 11 önkéntes vett részt, többek közt az ELTE ÁJK-ról. Az önkéntesek a munka közben elsajátíthatták a különböző természetvédelmi élőhely kezelések fortélyait, illetve megismerkedhettek a Fóti-Somlyó történetével. A szervezésben és a munkában további 17 munkatárs vett részt a WWF-től, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságtól, az MTA Ökológiai Kutatóközponttól, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A munka természetesen nem ért véget. A cél, hogy 80-100 év múlva itt valóban tölgyerdei életközösségekre találjon az erre látogató…