Meghódítják a hódok a Dunántúl egész területét
Immáron a Dunántúlon is egyre elterjedtebbek a hódok, pedig az ezredforduló környékén félő volt, hogy ez az emlősfaj eltűnik Magyarországról. Azonban a 2000-es évek elején a horvát határ térségében indult visszatelepítési programnak köszönhetően annyira elszaporodtak, hogy már a Balaton északi partján túl is keresnek maguknak területeket.
Elvégezték a munkát a hódok a szakemberek helyett
Az utóbbi időben a Veszprém megyei Porva térségében botlanak ezekbe a nagy termetű, vízi életmódhoz kiválóan alkalmazkodott állatokba a lakosok. Általában a földtulajdonosok nem örülnek a fákat pusztító tevékenységüknek, de most Porván kifejezetten hasznosnak vélik a hódok ténykedésének. Több olyan fát is kidöntöttek, amelyet az önkormányzat a tavasszal tervezett kivágatni.
Más visszatelepítési programok is sikeresek
Magyarország hódállománya a 19. században szinte teljesen kipusztult a vadászat miatt. A 90-es évek végén az osztrák és a magyar WWF közös összefogásával kezdődött meg a visszatelepítésük a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna–Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál, 2006 őszén pedig Hódmezővásárhelyen is történt telepítés.
A Duna–Dráva Nemzeti Park drávai szakaszán 2007 őszén újabb huszonöt példányt engedtek szabadon, ezzel a nemzeti parkban élő állomány mintegy hatvan egyedre nőtt. Magyarország északi területén, az Ipoly folyó mentén is található számos hód a visszatelepítésnek köszönhetően.
Már akadnak olyan területek is, ahol kisebb fejtörést okoz szaporulatuk
Minden szabadon engedett példányt 2004 óta nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelentek a hódok. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. 2013-ra populációjuk már meghaladta az ezer egyedet, és a fadöntésekkel helyenként jelentős gondokat is okoz.