Dobogósok
– A dámszarvas állománya kitüntetett szerepben van a gúthi erdőt is magába foglaló Erdőspuszták térségének vadgazdálkodásában; ugyanis itt ejtették el korábban azt a két dámbikát, melyek agancsa jelenleg a világranglista első két helyén áll.
– mondta bizakodva Szendrei László. (A dámszarvas agancsának bírálata során kiemelt fontosságú a lapát hossza és szélessége, valamint a trófea tömege is jelentősen emeli a pontszámokat.)
Több nagyvad
A szakember arról is beszámolt, hogy a Debrecentől keletre elterülő Erdőspuszták környéke korábban még főként apróvadas (fácán, mezei nyúl stb.) terület volt, az utóbbi két-három évtizedben azonban folyamatosan nőtt a nagyvadállomány, s mostanra szinte már az utóbbi dominál. Ennek oka, hogy az erdőtelepítések megváltoztatták az élőhely szerkezetét, az pedig magával hozta a vadállomány összetételének módosulását is. Megjegyezte azonban, hogy a megye más részei ma is kiváló apróvadas vadászterületek. – Az Erdőspuszták térségében ma már főként nagyvadra jönnek vadászni a külföldi és hazai vadászvendégek.
Ez kedvező piaci helyzetbe hozza a térség vadgazdálkodóit, mivel Európa legtöbb országában – és így hazánkban is – a nagyvadfajok vadászata iránt növekszik az érdeklődés – mutatott rá Szendrei László. Mint mondta, külföldről is szívesen jönnek hozzánk vadászni, ami akkor is jelentős árbevételt ad, ha nem rekorder szarvas kerül terítékre.
Nem őshonos itt
– A dámszarvast az 1970-es évek elején telepítették az Erdőspuszta térségébe Magyarország más tájairól, így például Tolna megyéből. Mostanra 800–1000 lehet itt az egyedszámuk. A gúthi erdőtömb, mint az Alföld legnagyobb összefüggő erdős területe, nemcsak nekik bizonyult kiváló élőhelynek, hanem az időközben Romániából, természetes migráció útján megjelent gímszarvasok számára is – idézte fel Szendrei László.
Annak, hogy az Erdőspuszták ilyen kedvező élőhelynek bizonyultak a dám és a gímszarvas számára, egyrészt az erdők fafajösszetételének is köszönhető, mivel sok az akác, annak pedig magas a tápértéke. Ezenkívül a vadgazdálkodók kiváló szakmai munkája is hozzájárul ahhoz, hogy rekorder bikákat neveljen az erdő.
Jól gazdálkodnak
– A dámtrófeákat az 1930-as évek óta bírálják, és azóta csak Magyarországon elejtett bika volt a világranglista élén. Ehhez tudni kell, hogy sok helyen, például Német-, vagy Franciaországban főként „dámkertekben” tartják őket, elsősorban a húsukért, és annak minőségével törődnek, nem az agancséval.
