Szalacsi Árpád, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. vezérigazgatója megemlékezésében Kaán Károlyt az alföldi fásítási program és a magyar természetvédelem megteremtőjének nevezte. Jeles dátumnak nevezte 1939. október 10-ét, amikor a Magyar Természetvédelmi Törzskönyvben első bejegyzésként védetté tették a debreceni Nagyerdő 31 hektáros területét.
Szalacsi Árpád hozzátette: a két megyében – Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – gazdálkodó erdészetük hangsúlyt fektet a turisztikai célú jóléti fejlesztésekre, amelyek sorában legutóbb felújították a halápi turistaházat.
Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere arról beszélt, hogy a múlt értékeire építve fejlesztik tovább a Nagyerdőt: az Új Főnix terv keretében 2,5 milliárdos beruházással nemzetközi iskolát építenek az erdő szélén, 3,5 milliárdos forrásból fejlesztik a nagyerdei strandot és 8 milliárd forintos kormányzati támogatással újul meg a nagyerdei állatkert és vidámpark. Az alpolgármester példaértékűnek nevezte a város és a Nyírerdő Zrt. együttműködését, amely támogatja az állampolgárok széles körét érintő jóléti fejlesztéseket.
Zambó Péter, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke a 150 évvel ezelőtt született nagy előd, egykori államtitkár, az egyesületük volt alelnöke, Kaán Károly szakmai munkáját méltatta. Kaán legfontosabb tettének a komplex erdőgazdálkodás eszmerendszerének a megalkotását nevezte.
Kovács Zita, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) igazgatója szerint Kaán Károly élharcosa volt a modern természetvédelemnek, amely mára egyre sikeresebben működik együtt az erdészetekkel.
A megemlékezések után a nagyerdei erdészeti erdei iskola udvarán emlékoszlopot avattak, Vass Tamás erdőmérnök alkotását. Az emlékoszlop törzsét egy egykor a debreceni védett Nagyerdőben álló, majd ott elhalt tölgyfa törzséből formázta alkotója, a rávésett szöveg pedig emléket állít Kaán Károlynak és a 78 éve védetté nyilvánított Nagyerdőnek. Az ünnepségen adták át a Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola által meghirdetett „Nyári élményeim a Nagyerdőn!” című rajzpályázat díjait is.