Napjainkban sajnos egyre kevesebb a könyvolvasó a világban, köszönhetően a digitális világ fejlődésének – mondta Dr. Jung László, az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója – Ezért is örvendetes, hogy ilyen sokan jöttek el egy könyvbemutatóra. A kiadvány megjelenése aktuális volt, hiszen a régmúlt eseményei lassan a feledés homályába vesznek.
A könyv érdekessége, hogy az erdészet történetét nem kronológiai sorrendben mutatja be, hanem a hozzá kapcsolódó személyeken keresztül. Ezáltal hatalmas időintervallumot ölel fel, hiszen az erdők és az erdészek története nem a cég alapításával,
hanem már jóval az előtt kezdődött. Magának az erdészetnek a története 1945-ben indult, amikor Egri Állami Erdőigazgatóság néven megalakult, és első irodája pont az ünnepélyes bemutató helyszínén, az Egri Érseki Palotában volt.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a szakmának íródott műről van szó – azonban ez nem így van. Lehetőséget teremt rá, hogy laikusok is betekintést nyerjenek az erdészek és az erdőgazdálkodás világába, munkájába, kicsit a kulisszák mögé pillanthassanak. Nagy mennyiségű adat és történelmi esemény szerepel benne, ezek között mindenki találhat számára ismerős arcot.
Nem kis munka volt ez Wágner Tibor részéről: az adatgyűjtés 15 évig tartott, ezalatt levéltárakban kutakodott, és több, mint 70 emberrel tartotta a kapcsolatot. Sajnos közülük 40-en nem érhették meg a könyv megjelenését, de elbeszéléseikben tovább élnek. A gyűjtés során nem csak a történetekre koncentrált a nyugalmazott erdőmérnök – 6000 fotót is összeszedett. Ezek közül a legrégebbi egy 1889-90-es tabló a „Selmeczi Magyar Királyi Bányász- és Erdészeti Akadémia” valétáló (A valétálás során a diákélettől búcsúznak a hallgatók, ennek utolsó állomása a ballagás) diákjairól – köztük Tuzsony Jánosról, aki később a jeles botanikusként, paleobotanikusként gyarapította a magyar tudományt, illetve megalapította a Tuzson Arborétumot. A szerző nemcsak gyűjtötte, de szkennelte és rendszerezte is a képeket, például párokba rendezte az azonos helyszíneken készülteket, így láthatjuk, mi változott – vagy éppen nem változott – a két fotó készítése között eltelt idő alatt.
Az eredmény pedig önmagáért beszél. Bárki, aki kezébe fogja a „Fejezetek az Egri Erdőgazdaság történetéből” című, igen vaskos könyvet, láthatja, mennyire kötődik hozzá a szerző, szívét és lelkét is beleadta a megírásába.
Mivel a kiadvány elsősorban nem értékesítési céllal készült, ezért csak két helyszínen, az Érseki Látogatóközpont ajándékboltjában és az EGERERDŐ Zrt. Központjában (3300 Eger, Kossuth L. u. 18.) vásárolható meg.
