Az Ecological Modelling című online folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek tíz megapoliszt – Peking, Buenos Aires, Kairó, Isztanbul, London, Los Aneles, Mexikóváros, Moszkva, Mimbi és Tokió – tanulmányozva jutottak arra a következtetésre, hogy a fa alapú ökoszisztéma előnyeinek évi átlag értéke 505 millió dollárt tesz ki nagyvárosonként, ami azt jelenti, hogy egy négyzetkilométernyi fa 1,2 millió dollár hasznot hoz, egy városlakóra lebontva 35 dollár haszna van a fáknak.
A fák által nyújtott szolgáltatások értéke könnyen növelhető azáltal, hogy még több fát ültetünk el – idézte Theodore Endrenyt, a New York államban lévő Syracusa Környezettudományi és Erdészeti Főiskola tanárát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók megbecsülték a városokban lévő fás terület nagyságát, és azt hogyan járulnak hozzá a 10 metropolisz ökosziszémája szolgáltatásaihoz, mint a légszennyezés csökkentéséhez, nagy mennyiségű esővíz elvezetéséhez, az épületek fűtésével és hűtésével kapcsolatos energiaárak csökkentéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás ellensúlyozásához.
„A fák közvetlen és közvetett előnyökkel szolgálnak az épülete hűtésére, a hőhullámok idején az emberek szenvedéseinek csökkentésére. A közvetlen előnyök az árnyékbiztosítás, ami hűvösebben tartja a városi környezetet, a közvetett az nagymennyiségű csapadék elpárologtatása, ami szintén hűvösebb levegőt eredményez – magyarázta Endreny.
A legtöbb ember nincs is tisztában a városi fák szolgáltatásaival, köztük azzal, hogy kivonják az emberi szervezetre veszélyes szálló port a levegőből azáltal, hogy megkötik azokat leveleiken, energiát takarítanak meg az ember számára azzal, hogy hűtik a levegőt, és felfogják a hideg téli szeleket, a nyári forróságot okozó napsugárzást, elnyelik és tárolják a szén-dioxidot.
Ha ezeket az eredményeket a társadalmi-gazdasági rendszer nagyobb skálájára helyezzük el, nyilvánvalóvá válik, milyen mértékben támogatja a természet egy ember vagy közösség jólétét azáltal, hogy ingyen nyújt szolgáltatást számára” – mondta Sergio Ulgiati, a nápolyi Parthenope Egyetem professzora, a tanulmány egyik társszerzője.