Méltó emlék az erdők szerelmesének

Kaán Károly kiemelkedő személyiség volt, egyenes jellem, akit becsülete, szorgalma, a haza- és az erdők iránti szeretete, emberi tartása és gondolkodásmódja olyan példaképpé tesz, akire érdemes felnézni – mondta Fazekas Sándor. Az első világháború után ő karolta fel a magyar erdőgazdaságot, mely akkor tragikus állapotban volt – hiszen az erdők 84 százalékát elvesztette az ország Trianon után.

Kaán Károly sokat tett mind a gyakorlati erdészet, mind a jogszabályi háttér megreformálásáért, korszerűbbé tételéért. Küzdött a tarvágás, a rablógazdálkodás ellen, és elsőként vetette fel az Alföld fásításának tervét. Arra is törekedett, hogy a szomszédos államok erdészeteivel jó viszonyt alakítson ki, hogy létrejöhessen egy határon átnyúló nemzetközi szerződés az erdők védelme érdekében.

„A természet védelmét ezért akkor szolgáljuk sikeresen, ha eltaláljuk, hogy hol és milyen módon lehet és kell a természetet oltalmunkba fogadnunk. Ha eltaláljuk, hogy milyen eszközökkel védhetjük meg a természet különféle megnyilvánulásait, és velök, meg bennök a természeti alkotásokat. Ha mindig, és szünet nélkül törődünk azzal, hogy hol, milyen mértékig és hogyan terjeszkedhetik az emberi kultúra anélkül, hogy az értékesebb természeti alkotásokat bántaná, vagy megsemmisítené, erőit kikezdené, vagy megrontaná. Anélkül, hogy megzavarná a természet háztartásának a rendjét, sőt talán fel is billentené annak egyensúlyát.” – idézte Kaán Károly munkásságát meghatározó szavait Fazekas Sándor a szoboravatón.

Kaán Károly a harmadik neves magyar erdész, akinek a szobrát elhelyezték a Földművelésügyi Minisztérium Árkádsora alatt. Ezzel lassan formálódik egy erdész pantheon – mondta Lomniczi Gergely, az Országos Erdészeti Egyesület főtitkára a szoboravatón.

Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület alelnöke úgy fogalmazott: Wagner Károly és Bedő Albert mellett egy újabb erdészgéniusz szobrával gyarapszik az árkádsor. Kaán Károly életműve vetekszik bármelyik más híres magyaréval, legyen akár tudós vagy művész. Nem véletlenül nevezték az erdők szerelmesének, munkája nyomán százezer holdnyi erdőt telepítettek az Alföldön, és sokat tett a hazai természetvédelemért is. 1935-ben neki köszönhetően jött létre az erdőtörvény, mely az első természetvédelmi törvénynek is tekinthető, és megalapította az Országos Természetvédelmi Tanácsot is.

Farkas Dániel számára jó érzés, hogy dédnagyapja emléke ilyen élénken él az emberekben. Már egészen fiatal, tizenegy éves gyerekek is találkozhatnak munkásságával, hiszen Mezőtúron évente megrendezik a Kaán Károly Országos Természet és Környezetismereti Versenyt. De országszerte számos helyen megjelenik a kiváló erdőmérnök neve: Budapesten a Nagy-Hárs-hegy csúcsán álló kilátó, a Szent György-hegyen egy turistaház (kulcsosház), a Visegrádi-hegységben pedig egy forrás őrzi emlékét. Az Országos Erdészeti Egyesület pedig Kaán Károly-emlékérmet alapított, amellyel az erdőgazdálkodásban és természetvédelemben kiemelkedő munkásságú személyeket jutalmazzák.

A most felavatott szobor Györfi Sándor Munkácsy- és Magyar Örökség-díjas szobrászművész munkája, az ifjú Kaán Károlyt jeleníti meg – Mezőtúron található alkotás mása.