Szalacsi Árpád köszöntőjében azt mondta: a turisták elsősorban az Északi középhegységet, a Balaton-felvidéket illetve a főváros-környéki területeket részesítik előnyben, de az Alföldet is érdemes bejárni, érdemes „belakni”. Ahhoz azonban, hogy a természetjárók elinduljanak egy-egy – esetleg távolabbi – célpont felé, szükség van erdei szállásokra is, amelyek az erdei túrázáshoz bázisként szolgálhatnak. Ezért döntöttünk úgy, hogy a Halápi Erdészet nem használt, régi irodaépületét egy teljes megújítás keretében turistaházzá alakítjuk – jelentette ki az erdészeti társaság vezérigazgatója.
Dalvári Vince Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese arról beszélt: egyre többen töltik szabadidejüket a magyar erdőkben, hogy megismerhessék Magyarország természeti kincseit. A fokozódó igénynek szeretnének megfelelni az állami erdészeti társaságok – köztük a NYÍRERDŐ Zrt. is -, hiszen az állami erdők nyitva állnak mindenki előtt. Az Földművelésügyi Minisztérium kiemelt feladatának tekinti a vidék, a vidéki élet és az azzal járó hagyományok megőrzését. A Halápi turistaház létrehozásával emléket állítunk az egykor itt gazdálkodó elődeinknek, a jövő nemzedékei számára pedig újabb lehetőséget nyújtunk, hogy felfedezzék a Debreceni Erdőspuszta szépségeit – mondta Dalvári Vince Gábor.
Felelősség, hogy a megtermelt eredményt visszaforgassuk a közjó számára, és azt a környéken élők tudják hasznosítani. Megítélésem szerint ebben a NYÍRERDŐ Zrt. vezetői és munkatársai élen járnak – hívta fel a figyelmet beszédében dr. Papp László. Debrecen polgármestere úgy fogalmazott: a társaság a régió egyik olyan állami vállalata, ami rengeteget tesz azért, hogy társadalmi felelősségvállalása körében visszaadjon az általa megtermelt jóból a debrecenieknek.
Az 1964-ben épített, majd 1985-ben felújított épületet 2010-ig használta a Halápi Erdészet irodaépületként. Az új turistaház földszint- és tetőtér beépítéssel rendelkezik, a hasznos alapterülete csaknem 250 m2. Az épület teljes felújításon esett át: a tetőszerkezetet és nyílászárókat kicserélték, a külső falakat és a tetőteret hőszigetelték.
A földszinten egy – rendezvények lebonyolítására is alkalmas – közösségi teret alakítottak ki, és ezzel egy légtérben étkező található. A két helyiséghez teakonyha kapcsolódik. A tetőtérben négy kétágyas szoba kapott helyet, valamennyi saját fürdőszobával és mosdóval rendelkezik.
A beruházás közel 120 millió forintból, a tulajdonosi joggyakorló, Földművelési Minisztérium 50 millió forintos alaptőke-emelésének segítségével valósult meg.