Ha egy konda ilyen helyre keveredik, komoly területet tud teljesen tönkretenni – szemléltette egy kalocsai vadász. Korábban megírtuk: sok régióbeli gazda kényszerült arra, hogy az elpusztított földeken a lehető leggyorsabban szóját vessen, elkerülve a még nagyobb veszteséget. Gondot okoznak a szarvasok is, ha olyan területen vonulnak át, ahol napraforgót termesztenek. Lerágják a 30–50 centiméteres növény csúcsát, amiből így már nem lesz semmi. A kiterjedt mezőgazdasági területek nyilván nagyon kedveznek a szaporulatnak. Vaddisznóból évek óta túl sok van, de ez nem volt mindig így.
– A mi vadászterületünk apróvadas, a nagyvadak húsz éve még mutatóban is alig-alig voltak láthatóak. Mivel azonban az utóbbi években országszerte is rendkívüli módon elszaporodott a vaddisznó, bármikor lehet rá vadászni, nincs tilalmi idő, hiszen nagyon komoly károkat okoznak a mezőgazdasági területeken – magyarázta a baon.hu kérésére dr. Réfy Miklós.
A kalocsai vadász megjegyezte: a régió másik, gazdákat megkárosító, pedig errefelé csak átvonuló vadja a gímszarvas, ami a vadásztársaságoknak sem hoz érdemi hasznot. – Nálunk bevétel elsősorban az őzbakvadászatból keletkezik: a tagdíjak mellett ebből tartjuk fenn magunkat, ebből béreljük a földet a tulajdonosoktól. Ahol gímszarvasra is lehet vadászni, ott nagyobb a bevétel, mert sokkal jobban lehet értékesíteni – mérlegelte.
A mezőgazdasági károk sokáig csak a vadásztársaságokat terhelték, így az apróvadas, tehát alacsonyabb bevételt termelő szervezeteknek különösen előnyös az új törvény, ami a keletkezett veszteség kapcsán már 50-50 százalékban osztja meg a felelősséget köztük és a gazdák között. Ez levett némi súlyt a vállukról, hiszen nem egyedül kell megtéríteniük az esetenként milliós nagyságrendű károkat, és csak akkor kötelesek megtenni, ha egyértelműen nekik róható fel az egyes fajok túlszaporodása a határban. A földtulajdonosoknak szintén kell védekezni az amúgy állami tulajdont képező vadállatokkal szemben, az egyedszámot pedig a vadászati jogot birtokló társaságok szabályozzák. Nekik egyébként nem csak azzal okoz veszteséget egy túl nagyra nőtt vaddisznókonda, ha kukoricásokba tör be, de azzal is, hogy feldúlja a fácánpopuláció fészekrakó helyeit. Ezt a helyzetet tovább ronthatják a gazdálkodók is, mivel a tarlóégetésekkel veszélyeztetik a vadászok által gondosan óvott fácán szaporodását.
Megéghet a fácánfészekRéfy Miklós hangsúlyozta: – A fácán szaporodását a társaságok védik, az állománnyal gazdálkodnak. Az országban sok helyen előnevelt fácánokat telepítenek, és bár nálunk ilyesmi nincs, a vadfácánt és azokat a helyeket, ahol fészkelnek, nagyon óvnunk kell – jegyezte meg a kalocsai vadász. – Vannak olyan gazdák, akik nekünk nagyon nagy károkat képesek okozni. Az apróvadak ugyanis előszeretettel tartózkodnak csatornák, árokpartok mellett, a füves, gazos területeken vagy nádasokban, és miután ezeket felgyújtják – amit egyébként nem szabadna –, szoktunk találni megégett fácánfészkeket – fűzte hozzá. |
