A hirtelen jött hideg és nagy mennyiségű hó miatt a korán költő énekesmadarak (cinegék és rigók) költése hiúsult meg, a fészkekre ráesett a hó, vagy nem tudták melegen tartani a lerakott tojásaikat. Az első fészekaljak nagyrésze elpusztult a hegység 30–70 centiméteres hóval borított területein.
– A tavasz második felében a madarak pótköltésekbe kezdtek, ilyenkor a költőpárok kevesebb fiókát nevelnek föl. A legnagyobb problémák a dőlési zónában, azaz az 5–700 méteres magasságban fekvő erdőkben keletkeztek, ahol már akkoriban kilombosodott állapotban voltak a fák. A levelekre rakódott nagy mennyiségű vizes hó miatt dőltek ki fák vagy szakadtak le ágak. Ilyen területen helyezkedik el például egy parlagisas-fészek is, ahol tíz-tizenöt éve rendszeresen költ egy pár. Idén leszakadt a fészket tartó nagy ág, de szerencsére ebben az évben nem ebben a fészekben költöttek. Más ragadozó madaraknál is akadtak fiókakárok, például a vándorsólymok esetében is. Ez a faj nemrég telepedett meg újra a hegységben, ahonnan az 1960-as években pusztult ki a DDT (diklór-difenil-triklóretán, rovarirtó szer) használata következtében – mesélte Pongrácz Ádám, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őr munkatársa.
Mint mondta, a mostani helyzet egy természetes „hullámvölgy” az erdő életében, csak rövid távon hoz változást az egyes fajok populációiban. A növényvilágból leginkább a fásszárúakat érintette negatívan a havazás, a bükk- és tölgyfák már akkorra kihajtottak, s az éjszakai fagyokban a friss leveleik lefagytak.
A leveleket fogyasztó gerinctelen állatok száma is erősen lecsökkent, ezért az énekesmadarak is alig jutottak táplálékhoz. A fák azóta természetesen újra kihajtottak, de az árnyas bükkösök most sokkal napfényesebbek. Eddigi tapasztalatok alapján a kártevőket viszont nem befolyásolta a tavaszi tél, állományaik felszaporodását nem észlelték. A korán kihajtó ritka, védett növények lényegében a hótakaró alatt vészelték át a mínuszokat, ezek legfeljebb nem érlelnek idén termést.
Még mindig nem látogatható az ősember barlangja Szilvásváradon
Az áprilisi havazás miatt Bélapátfalva, Nagyvisnyó és Szilvásvárad térségében is több tízezer köbméternyi fa dőlt ki, vagy tört le. Az Egererdő tájékoztatója szerint a Bükkben Szilvásvárad térségében a korábbi hetekhez képest történt néhány változás: a Bácsó-völgyben a zöld kereszt útvonalat felszabadították, így az teljes mértékben járható. Az Istállóskői-barlang továbbra sem érhető el. A társaság várja a hatósági engedélyt, hogy a munkálatokat megkezdhessék. Amint a barlang újra megközelíthetővé válik, jelezni fogják. Az Ivánka-lápa sárga sáv gyalogosan járható. A Millenniumi-tanösvény már látogatható gyalogosan és a hétvégéken autóval is közlekedhetnek a fennsíkra vezető aszfaltos úton, amely engedély- és díjfizetés-köteles a Szalajka-völgy bejáratánál.
A Bükkben hosszú idő telt el azóta, hogy korábban ilyen különleges helyzet alakult ki, de a hasonló károk természetesnek mondhatók, részei az erdei ökoszisztémáknak. Az erdők nagyrészt megmaradtak erdőknek, a legtöbb helyen az állományok váltak ritkábbá, a parlagi sas majd másik helyre épít fészket az évtized óta megszokott helyett, mert az idős erdő ott is megmaradt, csak néhány fa dőlt ki. Egyébként azon a környéken egy szirti sas is megjelent idén, lehet, hogy az is befolyásolta a parlagi sast, hogy nem ott költött. Szirti sas utoljára az 1900-as évek elején költött a hegységben, bíznak abban, hogy a most megjelent példánynak lesz majd párja is.
A mostani természeti csapás egy időre átrendezi az élőhelyeket a Bükkben, hiszen a zárt erdőben nyíltabb, területek keletkeztek. A bokros, fiatal fás részeken éppen ezért új fajok jelennek meg, aztán, amikor a fák újra megnőnek, ismét visszatérnek majd a korábbi madárfajok.
Tanulmányozzák a bolygatást
A Bélapátfalva melletti kétszáz hektáros erdőterületen vizsgálná a BNPI, hogy mik lesznek a természetes bolygatást következményei, nyomon követhető lesz a kialakult változatosság és a jelentkező természetes erdődinamikai folyamat. Kutatóhelyekkel együttműködve monitoring vizsgálatokat és kutatásokat kezdeményeznek, segítve a természetvédelmi erdőkezelés hatékonyságát.
