Tömegesen észleltek hernyóinváziót az utóbbi hetekben a Pilis egyes területein, ám több lepkész is megerősítette, hogy nem szövőlepke, hanem egy pókhálósmoly-faj egyedei jelentek meg. Emiatt továbbfertőzéstől nem kell tartani, és két-három héten belül a lepkék kikelésével a probléma megszűnik. A Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalának levelében az áll: legnagyobb valószínűséggel pókhálós kecskerágómolyról van szó. – Bár a hernyók jelen stádiumában már megkésett lenne bármiféle védekezés (leszámítva a hernyófészkek megsemmisítését), jó hír, hogy a rovar nem fog áttelepedni más fákra, és mivel a faj csak egynemzedékes, az év folyamán újabb károsítás nem várható – fogalmaztak a levélben.
Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője A Magyar Időknek elmondta: az erdőgazdaságban is tudnak a hernyókról, de szerintük sincs fertőzésveszély. 4-5 évente tavasszal nagyobb létszámban jelenik meg ez a pókhálószerű „fészket” építő, elsősorban bokrokra települő hernyó, de nincs szükség óvintézkedésekre, hiszen mindössze néhány növényen – leginkább kecskerágó- és bengefajokon – telepszik meg, más tápnövényt nem fogyaszt. Lomniczi úgy fogalmazott: csak szélsőséges esetekben avatkoznak be, az említett esetben azonban nem olyan mértékű a veszély vagy a lehetséges kár, hogy erre szükség lenne. Hozzátette, hogy az erdők állapotának nyomon követése folyamatos: erre szolgál a negyedévente készülő erdővédelmi jelzőlap, amely az erdőgazdálkodók napi megfigyeléseit összesíti. Az erdővédelmi monitoringrendszer része egy mintaponthálózat is: visszatérően mindig ugyanazon a helyen vizsgálják meg az erdő állapotát, hogy lássák a változásokat, illetve a potenciális veszélyeket.
Az erdőkre azonban nemcsak a hernyók és más kártevők jelentenek fenyegetést, hanem a váratlan, extrém időjárási jelenségek is, mint amilyen az áprilisi havazás és fagy volt. A Pilisi Parkerdő Zrt. közleménye szerint április 19-én nagy mennyiségű csapadék, a magasabban fekvő területeken pedig hó és jégdara zúdult az erdőkre. A frissen kilombosodott fák levelei és hajtásai megsínylették a fagyot, az ágak nem bírták a hó súlyát, és eltörtek. A 300-400 méter feletti területeken a hó megmaradt, és még a következő napokban is hideg és további csapadék következett.
A Pilisi Parkerdő Zrt. által kezelt 65 ezer hektáros terület mintegy negyedét, 15 800 hektárt érintett az áprilisi tél, az érintett erdőterületek kétharmada természetvédelmi terület – közölték.
A kár felmérése még tart, eddig 25 millió forintos nagyságrendűre becsülik – mondta el a Magyar Időknek Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. kommunikációs előadója. Hozzátette: néhány héten belül fogják tudni a pontos összeget. A legnagyobb kiadást az jelenti, hogy a szakembereknek több mint 150 hektárnyi erdőterületen kell közvetlen beavatkozással helyreállítási munkákat végezniük: 1300 köbméter összetört faanyagot takarítanak el, valamint 250 kilométernyi erdészeti és turistautat tisztítanak meg. Utóbbi már megtörtént, a turistautak, köztük a Rám-szakadék is, újra járhatók – hangsúlyozta Mészáros.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az egész országot ért áprilisi fagyról elmondta: csaknem hetvenezer hektáron pusztított a jég, a hó, a fagy, a kár mértéke az előzetes becslések szerint körülbelül egymilliárd forint. A tárcavezető hozzátette: az erdőállományt elsősorban az Északi-középhegységben és a Bakonyban viselte meg a szokatlan hideg. A helyenként méteres hó miatt fák dőltek ki, a lombok a hatalmas súly alatt letörtek, ami jó néhány korán költő madárfaj élőhelyein is jelentős gondot okozott. Emellett a kár erdei és turistautakat is érintett mintegy 2800 kilométer hosszan, valamint turisztikai létesítmények, erdei pihenők rongálódtak meg. A közvetlen kár mértéke százmillió forintos nagyságrendet érhet el.