„Sürgető felhívást teszek közzé: kezdjünk új párbeszédet arról, miként építsük bolygónk jövőjét. Olyan megbeszélésre van szükség, amely valamennyiünket egyesít, mert a környezettel kapcsolatos kihívás, melyet megélünk, és annak emberi gyökerei mindannyiunkat érdekelnek és érintenek” – áll Ferenc pápa Laudato Si’ kezdetű 2015-ös enciklikájában. Nyolc év elteltével, a 2023-as Laudate Deum apostoli buzdításában viszont már a klímatárgyalások kudarcairól és a megfelelő akarat hiányáról írt, és hogy a gazdagabb országok nem tesznek erőfeszítéséket a klímaválság okozta károk enyhítésére.
– ezek azért igencsak erős szavak a pápától. Levelében további kilenc pontban foglalta össze a klímaváltozás valóságosságát, és hogy miért nem beszélhetünk természetes folyamatokról.
A körlevélben megfogalmazott célokat egyelőre sajnos nem sikerült elérni, és a holtpont, amelyet a pápa emlegetett, ahonnét már visszafordíthatatlan éghajlat-változási folyamatokról beszélhetünk, egyre közelebbi tűnik.
(Fotó: Wikipédia)
Szintén érdekes felvetés, hogy a pápa e témában írt körlevele teljesen más szemszögből engedi megvizsgálni a klímaváltozás kérdéskörét. Korábban kizárólag politikai, illetve tudományos megközelítések szempontrendszerei szerint volt elemezve a téma, Ferenc pápa ellenben ezt spirituális szintre emelte. Hozzá kell tenni, egyházon belül a pápát több kritika is érte ennek ügyében, mondván, hogy az alapvetően konzervatív katolikusok még akkor sem akarnak hallani a klímaváltozásról, ha arról maga a pápa tájékoztatja őket. A hívők egy másik tábora viszont akként vélekedik, érthetetlen, amikor azzal vádolták a pápát, hogy olyasmibe avatkozik, amihez nem ért: miután spirituális szintre emelte a klímaváltozás kérdését, de szakértőkre hivatkozik a szövegben, tehát tudományos alapokra támaszkodva hívta fel a problémára a figyelmet, ily módon a kritikák jogossága megkérdőjelezhető.
A pápa enciklikáinak sikerese eredményezhette azt, hogy az enciklika megjelenése után két kutatás szerint is megnőtt a környezetvédelmi és klímakérdések iránti érdeklődés. Az egyik kutatás Malcolm McCallum amerikai környezettudós nevéhez fűződik, aki kimutatta, hogy a Laudato Si’ megjelenésével főként a keresztény országokban megnőtt a környezetvédelmi témák iránti érdeklődés. McCallum szerint itt az egyház „kavicsot dobott az állóvízbe”, legalábbis ami a Google-kereséseket illeti.
De nem csak a katolikusok házán belül kavartak nagy port Ferenc pápa enciklikái, a Laudato Si’ a tudomány területén is nagy karriert futott be. Öt évvel a körlevelek publikálást követően 238 olyan tudományos publikáció látott napvilágot, amik a körlevélre hivatkoztak – köztük 50 magas impakt faktorú (a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám, amit az alapján határoznak meg, hogy a benne megjelenő cikkekre hányszor hivatkoztak más folyóiratok cikkeiben) lapban jelent meg.
Fotó: Pixabay
Ferenc pápa enciklikáiban olyan korábbi pápákra is utalt, többek között II. János Pál pápára is, akik ökológiai megtérésre szólították fel a világ népét. És ez innentől kezdve már nem magánügy, a világ sora múlik rajta. És ahogy a pápa is írta, a klímaváltozás nem is annyira a bolygóról szól, hanem arról, amit Isten az emberre bízott.
