A környezeti ártalmak forrásai
A „háborús” légköri terhelés elsősorban tehát az erdőtüzekből ered.
A háború közvetlenül és közvetve is igen nagy veszélyt jelent a biodiverzitásra! Ennek oka, hogy bár Ukrajna az európai kontinens összterületének 6%-át teszi ki, az itt élő százötven védett fajjal földrészünk biodiverzitásának mintegy 35%-át jelenti.
A háború elől menekülő lakosság más országba történő migrációja más európai területeken is mérhető változásokat okoz. Az ORFK adatai szerint még a most, 3 évvel a háború kitörése után is ukrán-magyar határszakaszon naponta mintegy 4500 ember lép be Magyarország területére.) A menekülők által okozott kibocsátás újabb 3 millió tonna tCO2e-re tehető.
Lőszer
forrás: Pixabay.com
Európa felfegyverkezése vagy a környezet védelme
A kutató hangsúlyozza, az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus hatására az Európai Bizottság elnöke a napokban felszólította a tagállamokat hadi beruházásaik jelentős megerősítésére. „Arról azonban már sokkalta kevesebb szó esik, hogy mindennek milyen környezeti következményei lesznek? Nyilvánvaló ugyanis, hogy az egyes tagállamok gazdasági kapacitásainak egyre nagyobb részét fogják a hadiiparnak szentelni. A már most bejelentett és ennek következtében hirtelen megugró fegyver- és lőszergyártási beruházások előrevetítik az előállításukhoz szükséges energiatöbbletet, illetve az ezekből adódó kibocsátások jelentős növekedését.
– írja Csepeli Réka.
A szerző arra is kitér, hogy feltételezhetően az orosz–ukrán háborúra való hivatkozással és egyes gazdasági érdekek mentén új irányba terelődik majd a világ menete, és azt állítja, hogy az éghajlatváltozás elleni harc háttérbe szorul…
forrás: Pixabay.com
A zöldpolitikai szempontok nem lesznek a döntés megalapozói
„Általánosságban véve megállapíthatjuk, hogy a környezet védelmének ügye, különösen a jelenlegi geopolitikai helyzetben, még inkább háttérbe szorul. Az élhető körülmények biztosította földi létünk megőrzéséhez szükséges zöldpolitikai átállás szemmel láthatólag lekerült a sürgősségi napirendről. Sőt, a Green Deal megkérdőjelezése egyes pártok politikai érvrendszerének fokozatosan szerves részévé válik” – hangsúlyozza a kutató
Hogy mindez a mezőgazdasági termelés szabályozásában milyen változásokat idézhet elő, ma még nem ismert. Az azonban érzékelhető, hogy „az európai Zöld megállapodás és az általa meghirdetett, 2050-re kitűzött klímasemlegességi ambíció a fentebb bemutatott tények, illetve fordulatok tükrében minden bizonnyal zárójelbe, sőt, talán felfüggesztésre kerül.”
Oldalak: 12
