Hírek

Mosószerből glifozát? Hogy is van ez?

Egészen más forrásból kerülhet a környezetbe a glifozát nevű gyomirtó szer – legalábbis annak AMPA nevű bomlásterméke –, mint azt korábban feltételezték, írta nemrég egy németországi kutatócsoport.

A Spektrum der Wissenschaft című tudományos ismeretterjesztő portál cikkét idézve a fruchthandel.de számolt be róla, hogy

korábban egyértelműen a mezőgazdaság számlájára írták ezt a környezetterhelést, most azonban alapjaiban kérdőjelezte meg ennek hátterét egy kutatócsoport.

mezőgazdaság glifozát

A Tübingeni Egyetem környezetkémikusa, Carolin Huhn vezetésével a kutatók

a glifozát és bomlásterméke, az AMPA koncentrációját hasonlították össze európai és amerikai folyókban.

Abból indultak ki, hogy a glifozát és a bomlástermék arányának változnia kell az időjárás függvényében: ha az eső a kijuttatás után gyorsan a talajvízbe mossa a gyomirtó szert, akkor több glifozátnak és kevesebb bomlásterméknek kell lennie a vizekben, ha pedig a kijuttatás után jóval később érkezik a csapadék, és van ideje lebomlani a glifozátnak, akkor többet kell tartalmazniuk a vizeknek a bomlástermékből és kevesebbet az eredeti anyagból. Ez azonban nem igazolódott be, nagyjából állandó volt a glifozát és az AMPA aránya.

Ez az anomália megmagyarázná, hogy a glifozátszennyezés csökkentése érdekében Európában eddig hozott intézkedések miért voltak olyan gyenge hatásúak. Luxemburgban például 2021 óta teljesen betiltották a gyomirtót, de a munkacsoport adatai szerint nem csökkent érdemben a glifozát mennyisége a felszíni vizekben.

A kutatók abban látják a megoldást, hogy az AMPA nemcsak a glifozát bomlásából származhat, hanem egyes foszfortartalmú mosószereknek is ez a bomlásterméke. Ezen belül is a DTPMP nevű vegyületre (dietilén-triamin-penta-metilénfoszfonsav) koncentráltak, melyek bomlása során szintén AMPA keletkezik. Mint írják, Európában évente mintegy 3000 tonna DTPMP kerül a mosó- és tisztítószerekbe, valamint mintegy 1500 tonnát használnak a hűtőkben, ipari tisztítókban és egyéb területeken. Ha a szennyvíztisztítók ennek a 80-90%-át kiszűrik, akkor is nagyon jelentős mennyiség marad.

Az USA-val való összehasonlítás kulcsfontosságú mutató, írják. Ott ugyanis nem használják a DTPMP-t és társait a mosószerekben, emiatt a folyókban felismerhető a mezőgazdaságra jellemző glifozát-kibocsátás mintázata.

Carolin Huhn szerint, ha megállapításaik helytállónak bizonyulnak, akkor a DTPMP-t újra kellene regisztrálni az európai vegyianyag-ügynökségnél,

és az új adatok alapján kockázatértékelést kellene végezni, olvasható a fruchthandel.de cikkében.

Forrás: magyarmezogadzasag.hu