Mivel várhatóan idén 120 millió tonna termésmennyiség várható Oroszországból, így Kína, India és az Egyesült Államok után gilisztaország beelőzi az oroszokat.
Investopedia elemzését a Guardian is szemlézte, amely alapján világ gabonatermelésének 6,5 százalékáról gondoskodnak a giliszták. Ez átszámítva annyit tesz, hogy egy 15 szeletes vekni kenyérből 1 szelet a gilisztáknak köszönhető.
A rizs, a kukorica, a búza, az árpa, emellett a hüvelyesekért felelősek a giliszták, például világszinten megtermelt szójabab, borsó, csicseriborsó és lencse mennyiségének több mint 2 százalékáról gondoskodnak. Ezek a hüvelyes termények kevésbé függenek a talajban dolgozó férgektől, mivel saját maguk is képesek a levegő és a talaj nitrogéntartalmát megkötni.
A kutatásban a giliszták mennyiségét és a talaj terméshozamát hasonlították össze, így állapították meg, mennyiben járulhatnak hozzá a gyűrűsférgek a termeléshez. Az is bebizonyosodott, hogy ahol több mesterséges műtrágyát szórnak ki a gazdák, ott kevésbé érvényesül a giliszták termelékenységének hatása. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a talajban nemcsak földigiliszták élnek, hanem számos további faj, amelyik kiveszi a részét a termelékenység javításából.