Hírek

Ezért hordoznak veszélyes vírusokat a denevérek

Korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor egy vírus denevérekről az emberre jut át, az eredmény halálosabb lehet az emberre nézve, mint amikor más emlősökből származnak a vírusok - most úgy tűnik, ennek oka a bőregerek röpképességével függ össze.

A Chicagói Egyetem, a Yorki Egyetem, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem és az Exeteri Egyetem biológusaiból és evolúció szakértőkből álló tudós csoport vizsgálta, hogy miért hordoznak a denevérek olyan vírusokat, amelyek az emberre átjutva nagyobb halálozási arányt okoznak, mint a más emlősökből származó vírusok. A PLOS Biology című nyílt hozzáférésű honlapon közölt tanulmányukban a csoport korábbi kutatásokból származó adatokat használt fel a vírusok denevérpopulációkon belüli növekedésének, valamint más állatokra való átterjedésének modellezésére.

Illusztráció

Korábbi kutatások kimutatták, hogy amikor egy vírus denevérekről az emberre jut át, az eredmény halálosabb lehet az emberre nézve, mint amikor más emlősökből származnak a vírusok – írja a Phys.org. Ennek oka egyelőre vita tárgyát képezi. A mostani kutatásban a tudósok a korábbi kutatásokból származó adatokat, valamint matematikai és modellezési eredményeket használt fel, hogy kimutassák, hogy

ez a denevérek veleszületett gyulladás-toleranciájának köszönhető, amely a kutatók szerint a repülési képességükkel együtt alakult ki.

Ahhoz, hogy erre a következtetésre jusson, a kutatócsoport először más tanulmányokból származó adatokat szerzett be több vírusról és azoknak a denevérek immunrendszerére gyakorolt hatásáról, melyek embereket is fertőztek. A kapott adatokat egy matematikai modellbe illesztve kimutatták, hogyan képes egy vírus optimalizálni a túlélési esélyeit (azáltal, hogy új gazdatestbe jut, mielőtt az előző meghal), kiegyensúlyozva a terjedési nyereséget és a virulencia mértékét.

Illusztráció

Megállapították, hogy a denevér fiziológiájának egyik kulcsfontosságú jellemzője – a repülési képesség – a gyulladással szembeni toleranciával függ össze. Ez azért volt lényeges, mert ez tette a denevért toleránsabbá a vírusokkal szemben, amikor megfertőződött.

Így aztán a denevérek megfelelő gazdaszervezetté váltak a vírusok számára, és lehetővé tették azok fejlődését és fennmaradását. A kutatók rámutattak, hogy ezért lehet ugyanaz a vírus halálosabb az embernél – ugyanis a mi testünk kevésbé tolerálja a gyulladást.

Az alacsonyabb tolerancia ugyanis súlyosabb tünetekhez vezet, például a tüdőkben kialakult gyulladás következtében csökkenhet az oxigénellátottság, ami halálhoz vezethet.

A kutatócsoport 19 másik emlősre is kiterjesztette a vizsgálatot, hogy megjósolhassák a vírusok növekedését és egy esetleges emberre való átugrás valószínűsíthető hatását általános értelemben.

Okuk van feltételezni, hogy igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a denevérekről vagy más emlősökről halálos vírus jusson át az emberre.
Forrás: Phys.org