A legfőbb aggodalom, hogy a dámszarvasok (Dama dama) véréből kimutatott SARS-CoV-2 antitestek azt jelenthetik, hogy hamarosan az európai szarvas-állományokban is terjedni kezd a vírus. Ugyan egyelőre nem tudni, hogy ez milyen rizikót jelent az emberekre nézve, de nem vehetjük félvállról a tényt Eman Anis, a Pennsylvania Állatorvostudományi Egyetem mikrobiológusa szerint. „Nagyon fontos, hogy ne engedjük ezeket a vírusokat kikerülni a vadonélő állatok közé” – idézi a tudóst a Science.
Észak-Amerikában már 2021-ben elterjedt a covid a fehérfarkú szarvasok (Odocoileus virginianus) között, melyről korábban a magyarmezogazdasag.hu-n is beszámoltunk (itt és itt). A kutatók pedig több esetet is dokumentáltak, ahol emberről szarvasra és szarvasról szarvasra terjedt át a betegség, emellett pedig
A fő probléma a vadállományban cirkuláló betegségekkel, hogy ezzel nemcsak fennmarad a vírus, de mutálódni is tud. Így előbb utóbb egy sokkal veszélyesebb patogén alakulhat ki, mely más fajokra vagy az emberekre is átterjedhet.
Ennek a veszélynek a jegyében Nicola Fletcher, a Dublini Egyetem állatorvosi virológusa 2020 óta figyeli a Phoenix Park szarvasait, hogy elkapták-e a SARS-CoV-2 vírust. Dublinban, Európa legnagyobb városi parkjában évente 10 millió látogató fordul meg. Az itt élő nagyjából 600 példányt számláló dámvad populáció már évtizedek óta jelen van, és bár a parkot felügyelők azon vannak, hogy legalább 45 métert távolságot tartsanak a látogatók és a szarvasok közt, ez utóbbiak hajlamosak élelmet koldulni. Emiatt aztán ugrásszerűen nő a populáció száma, melyet a gondozók selejtezéssel igyekeznek kordában tartani.
Fletcher és csapata hozzáférést kapott a selejtezett állatokhoz már a projektjük kezdetén, így sokkal invazívabb vizsgálatokat is végezhetnek, melyre normál esetben nem lenne lehetőségük.
Ezek közé tartozik a nyirokcsomó- és mandulabiopszia a PCR tesztekhez, amely aktív SARS-CoV-2 fertőzést mutathat ki, valamint a vérvétel az antitestek vizsgálatához, amely egy már lezajlott fertőzést jelezhet.
A 2020 végén selejtezett szarvasok közül egyből sem mutatták ki a vírust. Azonban 2022 februárjában 21 szarvasnál végzett vérteszteknek több, mint a feléből mutattak ki SARS-CoV-2 antitesteket. Ebből arra lehet következtetni, hogy
Emellett a kutatók azt is megállapították, hogy az írek között éppen az omicron variáns vált dominánssá akkor, amikor vélhetően a szarvasok is megfertőződtek, és ez sokkal többször fertőzte meg a dámok tüdőszöveteit, mint a korábbi SARS-CoV-2 variánsok. Ez megmagyarázhatja, hogy miért csak most kapták el a szarvasok a betegséget az emberektől, mutatott rá Fletcher.
A SARS-CoV-2 antitestek jelenléte a Phoenix Park szarvasainak vérében az eddigi „legmeggyőzőbb bizonyíték” arra, hogy a vírus megtelepedhetett az európai vadállományokban – mondta Erick Gagne, a Pennsylvaniai Állatorvostudományi Egyetemi vad-egészségügyi ökológusa. Hangsúlyozza azonban, hogy ez még egyáltalán nincs bizonyítva. Ahhoz, hogy a vírus rezervoárt hozzon létre, képesnek kell lennie szarvasról szarvasra terjedni – és jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy ez a Phoenix Park-i állományban megtörtént volna. Fletcher szerint pusztán az antitestek vizsgálatából nem lehet megállapítani, hogy a vírus honnan származik.
Amíg a csapat nem talál egy olyan szarvast, melyben még jelen van a vírus, és nem tudja a fertőzés forrását visszakövetni, addig nem lehet tudni, hogy a vírus szarvasról szarvasra terjed-e, vagy az egyes állatok egyszerűen csak a répával és más finomságokkal felvértezett látogatóktól kapják el a betegséget.
Az eredmények azonban „aláhúzzák, hogy mennyire fontos a folyamatos megfigyelés, nemcsak a SARS-CoV-2, hanem más vírusok esetében is, és hogy mennyire fontos az ember és a vadon élő állatok közötti interakciók korlátozása” – mondja Fletcher. Csapata egyelőre azt tervezi, hogy szoros figyelemmel kíséri a parkban élő populációt.
