A madaraknak kevesebb fiókájuk van, amikor tavasszal a meleg túl korán érkezik. A tavasz korai jövetele miatt az állatok túl korán, vagy túl későn szaporodnak a szezonban, és nem tudják megfelelően felnevelni utódaikat.
katasztrofálisak lesznek,állítja meg a UCLA (Kaliforniai Egyetem ) és a Michigani Állami Egyetem biológus csoportja, amely a jelenséget vizsgálja. Tanulmányukat a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban tették közzé.
Azt valószínűsítik, hogy a 21. század végére a tavasz mintegy 25 nappal korábban kezdődik majd,
és ekkor az átlagos énekesmadárfajok költési produktivitása mintegy 12 százalékkal csökkenhet.
A biológusok évek óta próbálják meghatározni, hogy a különböző madárfajok hogyan reagálnak az éghajlatváltozásra. Ettől függ ugyanis, hogy milyen természetvédelmi stratégiákat alakítsanak ki.
A kutatók már csaknem 30 éve feltételezik, hogy az állatok nem tudnak lépést tartani az egyre korábban érkező tavasszal. Bár van néhány nagyon jó esettanulmány erre a jelenségre, továbbra is nagy rejtély, hogy a fokozatos felmelegedés általános problémát jelent-e majd a legtöbb faj számára, vagy csak néhányat érint.
Amikor a fiatalok felneveléséről van szó, a madarak számára nagyon fontos a megfelelő időpont. Ha túl korán vagy túl későn költenek, a zord időjárás kárt tehet a tojásokban és a frissen kikelt fiókákban.
a túl korai vagy túl késői költés azzal jár, hogy az állatok a természetes elérhetőség előtt vagy után keresik a táplálékot, és esetleg nem rendelkeznek a fiókák életben tartásához szükséges erőforrásokkal.
A kutatók egy kiterjedt madármegfigyelési program adatai alapján kiszámították 41 vándorló és helyhez kötött madárfaj költési idejét és a felnevelt fiókák számát 179 észak-amerikai helyszínen. Az elemzett adatok a 2001-2018 közötti időszakra vonatkoznak. Műholdfelvételek segítségével határozták meg, hogy mikor jelent meg az első tavaszi vegetáció az egyes vizsgált helyszínek környékén.
Kiderült, hogy minden fajnak megvolt a maga számára optimális költési ideje, és a felnevelt fiókák száma csökkent, ha a tavasz túl korán vagy későn érkezett.
Emellett megállapították, hogy míg a vizsgált fajok többségét hátrányosan érintette az éghajlatváltozás, néhány faj – köztük a vörös kardinális pinty és a gébics – sikeresen dacolt ezzel a tendenciával, mivel a tavasz korábbi kezdete esetén jobb költési produktivitást mutatott. Ezek a fajok azonban főként nem 
vándorló madarak voltak, amelyek természetüknél fogva gyorsabban tudnak reagálni a költési szezon kezdetét jelző tavaszi növények megjelenésére. De felhívják a figyelmet arra, hogy ezek nagyon kevés kivételt jelentenek a szabály alól. A fajok túlnyomó többsége, még a nem vándorló fajok többsége sem tudott lépést tartani a tavaszi időjárás korábbi beköszöntével.
A vándorló fajok esetében ez az eltérés azt jelenti, hogy a költőhelyre való megérkezés és maga a költés közötti idő valószínűleg rövidebb lesz.
E ritmus bármilyen megváltozása komoly zavarokat okoz a szaporodásukban.
Az 1970-es évek óta Észak-Amerika elvesztette madárpopulációjának csaknem egyharmadát. Bár a tanulmány azt mutatja, hogy az időzítés eltérésének legrosszabb hatásai valószínűleg még évtizedekig nem jelentkeznek, már most olyan konkrét stratégiákat kell kidolgozni, amelyekkel növelhetjük a madárpopulációkat, mielőtt a globális felmelegedés tömegével szedné áldozatait, figyelmeztetnek a biológusok.
