Hírek

Vadászati törvényt érintő módosítások

Nemrégiben megjelentek a 1996. évi LV. Törvény módosításait érintő rendelkezések. A változások az éjjellátó eszközök alkalmazását, a vad-gépjármű ütközéseket, illetve a vadkár rendezését is érintette.

A vadászati törvény (bekezdéseket és paragrafusokat mellőzve) a következőkben módosult:  

„[…] a vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével – elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz is használható.”

Az engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszköz használata:
a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából szükséges.”

Fontos megjegyezni, hogy az éjjellátó céltávcsövek továbbra is tiltott vadászati eszköznek számítanak, használati lehetőségüket a jövőben a törvény végrehajtási rendelete fogja szabályozni, így az éjjellátó eszközök vadászati alkalmazása a Vhr hatályba lépéséig továbbra is tiltott!

További módosítások:
Érvényes vadászjeggyel és a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolással rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot úgy folytathat, ha részére e célra a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverét engedi át, és a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
Érvényes vadászjeggyel és a tevékenység szerinti kiegészítő vizsgával rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot ragadozó madárral, vadászíjjal vagy magyar agárral is folytathat, ha részére a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és a ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
A vétőképes kiskorú károkozása során a kiskorú felügyeletére köteles gondozójának a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosító személyt kell tekinteni.”

A vadászat lehetősége biztosított a 16. életévet betöltött kiskorúaknak, azonban ezen szabályozás további pontosításokra szorul. Ezt ekképpen módosították:

a Vtv. alapján vadászatra jogszerűen használható sörétes vadászlőfegyver, illetve a 0,22-es kaliberű (legfeljebb 5,6 mm vagy 0,224 névleges kaliberű) golyós vadászlőfegyver az általa folytatott egyéni vadászat során a vadászjeggyel rendelkező, a tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek.” Így nem csak a .22 Long Rifle, hanem akár az 5,6×57-es kaliber is átengedhető a számára, mely eléri a 2500 Joule csőtorkolati energiát, mellyel bármelyik nagyvadfajunk elejthető.

Jelentős könnyítés a vadászatra jogosultaknak a vad-gépjármű ütközések kárrendezésével kapcsolatban.

Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el.
Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

Ezen túl a károsult kérésére mostantól közjegyző előzetes bizonyítási eljárás keretében vadkárfelmérés céljából szakértőt nem rendelhet ki.

Idő közben a napokban a Belügyminisztérium hatáskörébe is tartozó fegyverrend is módosult. A módosítás szerint a jogalkotó beemelte a hangtompítót a vadászati eszközök tárházába, azaz hangtompító engedélyezhető a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel rendelkező személynek.

Tehát küszöbön az ifjúsági vadászat és a hangtompító használata!

Forrás: Magyar mezőgazdaság/ Magyar Vadászlap