Hírek

Ötezer kilométert vándorolt a törött gerincű bálna

A Moon, azaz Hold névre keresztelt hosszúszárnyú bálna súlyos gerincsérülése miatt egyáltalán nem képes mozgatni a farokúszóját, és a teste S alakban meghajlott. Azonban ez sem tántorította el attól, hogy megtegye az 5000 kilométeres vándorutat Kanadától Hawaii-ig.

„A farka nélkül gyakorlatilag mellúszásban haladt végig a vándorútján. Ez igen lenyűgöző” – mondta Janie Wray, a BC Whales nonprofit szervezet vezérigazgatója és vezető kutatója a Guardian-nak. „És egyben szívfacsaró is.”

Moon az elmúlt évtizedben minden szeptemberben megjelent a kanadai Brit Kolumbiában lévő Fin sziget környékén, ahol a krillekben (egy apró rákféle) gazdag vizekben táplálkozott. Két éve a kutatók a borjával együtt figyelhették meg. Azonban idén szeptemberben egy drónnal készült fotó szomorú képet festett a bálnáról:

súlyos sérülést szenvedett, aminek következtében a teste hátsó része S alakban görbült – vélhetően egy hajóval ütközhetett össze.

Wray elmondása alapján még sosem láttak ehhez foghatót.

Azonban a súlyos sérülése ellenére december elsején Moon megjelent Maui szigeténél (Hawaii), több, mint 4800 kilométerre attól a helytől, ahol a sérülését feltáró drónfotó készült.

A hosszúszárnyú bálnák hosszú vándorlása nem ismeretlen a kutatók előtt: a táplálékban gazdag alaszkai hideg vizektől vándorolnak Mexikó és Hawaii meleg partvidékére, ahol aztán szaporodnak és világra hozzák utódaikat. Ez része a faj életmódjának, így nem meglepő, hogy Moon is követte a megszokott útvonalat. Az már inkább, hogy ilyen súlyos sérüléssel is célba ért. De számára itt véget is ért az út, ugyanis teljesen felélte a zsírtartalékait, és a testét élősködők borítják.

„Szenved, és ennek ellenére még életben van. Tudjuk, hogy nem tér többé vissza hozzánk. Hamarosan el fog pusztulni, és mind úgy érezzük: minél előbb, annál jobb.”

– mondta Wray. Felmerült a lehetősége, hogy elaltatják, ehhez azonban olyan toxikus koktélt kellene használni, ami később a maradványait elfogyasztó élőlényeket is megmérgezné. Sajnos a nyílt vízen nem sok lehetőség van a beavatkozásra. Azonban az ügye rávilágít egy régóta fennálló problémára: a cetek és a hajók ütközésére. A hosszúszárnyú bálnák populációja lassan regenerálódik a bálnavadászat okozta veszteségekből, azonban a növekvő egyedszámhoz alkalmazkodnia kell a tengeri közlekedésnek is.

Wray szerint

fontos lenne, hogy a bálnák által használt területeken korlátozzák a hajók maximális sebességét – ugyanis hiába rutinos valaki a tengeren, ha pont előtte bukkan fel egy bálna, csak a sebesség megfelelő megválasztása segíthet elkerülni az ütközést.

Szerinte a lakó- és pihenőkörzetekhez hasonlóan, ahol korlátozzák az autók sebességét, a tengeren „bálna körzeteket” kellene létrehozni, ahol a hajóknak kellene betartani hasonló korlátozásokat.

Forrás: theguardian.com