A testméret változása számos énekesmadarat érint, köztük olyan közismert fajokat, mint a verebek, poszáták vagy rigók. Ez a változás olyan elterjedt, hogy feltételezhetően egy általános reakcióról van szó a hőmérséklet emelkedésére. Azonban az Ecology Letters tudományos lapban közölt új tanulmány szerint a nagyobb aggyal rendelkező madarakat kevésbé érinti ez a változás – írja a phys.org.
„A hőmérséklet növekedésével csökken a madarak mérete” – mondta Justin Baldwin Ph.D. jelölt, aki Carlos Botero, a Washington Egyetem biológusának laboratóriumában dolgozik.
Baldwin és munkatársai 70 ezer madár adatait vizsgáltak meg, melyek épületek ablakának ütközve pusztultak el Chicagóban, 1978 és 2016 között. A Michigan Egyetem kutatói által publikált adatokhoz hozzárendelték az agy méretét és az élettartamot is 49 faj esetében (összesen 52 faj szerepelt a kutatásban). Az így kapott eredményekből kiderült, hogy az okosabb madaraknál mindössze harmad akkora volt a testméret csökkenése, mint a kisebb aggyal rendelkező fajoknál.
mutatott rá Baldwin.
„Az agy relatív mérete összefügg a tanulási képességgel, jobb memóriával, hosszabb élettartammal és a stabilabb populáció dinamikával.” – mondta a tudós. A nagyobb aggyal rendelkező madarak képesek lehetnek elbújni a hőség elől, és olyan mikro-élőhelyeket keresnek, ahol lehűlhetnek.
Az új eredmények azért jelentősek, mert ez az első alkalom, hogy a tudósok közvetlen kapcsolatot tudtak kimutatni a kognitív képességek és az éghajlatváltozásra adott fenotípusos válasz között.
Egyelőre nem teljesen tiszta, hogy miért csökken a testméret a hőmérséklet emelkedésével. Egy lehetséges magyarázat, hogy a meleg stresszt okoz, és a kisebb méretű madarak könnyebben leadják a hőt. Ez összefügg azzal a megfigyeléssel, hogy egyazon faj elterjedési területén belül a hűvösebb régiókban élő példányok nagyobbak, míg a melegebb részeken élők kisebbek.
Azonban a csökkenésnek ára van: könnyebben válhatnak prédává, és kevésbé képesek versengeni a természeti erőforrásokért – ezek pedig olyan dolgok, melyeket igyekeznek elkerülni a madarak. Ebben a megvilágításban a nagyobb agy olyan lehetőségeket ad, mely a „butább” madarak számára nem opció.
mutatott rá Botero.
„Ez nem jelenti azt, hogy az okosabb madarakat nem érinti a klímaváltozás” – tette hozzá. „Vagy hogy ők garantáltan átvészelik ezt. Ami a tanulmányunkból kiderül az az, hogy a hőmérséklet emelkedése sokkal érzékenyebben érinti a kisebb aggyal rendelkező fajokat.”
A vizsgált fajok agymérete között mindössze kétszeres eltérés volt, ám ez is elég volt ahhoz, hogy a hőmérséklet változás okozta hatásokat 70 százalékkal csökkentsék. Ebből is látszik, hogy már egy apró változás a kognitív képességben is sokat számít.
Az eredményeknek gyakorlati jelentősége is van természetvédelmi szempontból, mivel Észak-Amerikában az 1970-es évek óta 3 milliárd madár tűnt el (nagyjából minden harmadik). „Ez óriási mértékű természetes szelekció, mely az egyes fajokat különbözőképpen érinti” – mondta Baldwin.
– tette hozzá. „Sok vadonélő populáció a hűvösebb részek felé tolódott el, ahogy a bolygó melegszik. A szelekciós nyomás arra kényszeríti azokat a fajokat, melyek az eredeti területükön maradnak, hogy alkalmazkodjanak, például a testméret megváltozásával.”
Baldwin elemzéséből kiderül, hogy a kisebb agyú fajok különösen erős természetes szelekciónak lehetnek kitéve, amit a szakembereknek figyelembe kell venniük a természetvédelmi kezelések tervezésénél.
„Amikor az éghajlatváltozás mérsékléséről és kezelési tervek létrehozásáról van szó, az egyik fő cél a populációs szintű összekapcsolhatóság fenntartása” – mondta Baldwin.
Eredményeink azt sugallják, hogy ez a fajta beavatkozás különösen fontos lehet a kisebb aggyal rendelkező fajok esetében”.
