Hírek

Egyetlen fajdfajunk a „mogyoróstyúk”

Fajdfajainkat az egykori Nagy-Magyarország területén a siketfajd, a nyírfajd és a császármadár testesítette meg. Az ország feldarabolása után mutatóban a császármadár maradt nekünk, aki hazánkban rendszeresen költő állandó madarunk. Nem sokat tudunk róla, ami annak köszönhető, hogy kifejezetten rejtőzködő faj. Csekély tudásunkra támaszkodva ismertetjük e gyönyörű, ritka madarunkat.

A császármadár (székelyesen mogyoróstyúk) előfordulása főleg Észak- és Kelet-Európában, valamint Ázsia jelentős részéig nyúlik el, Közép-Európában a hegyvidéki területeken fordul elő. Nálunk található az állomány előfordulásának határa, de az Aggteleki-karszton viszonylag életképes a populációja, emellett az Északi-középhegység más területein kizárólag zavartalan, gazdag cserjeszinttel rendelkező, természetes jellegű üde erdeiben fordul elő.

Testméretre fogoly nagyságú. A kakasok hátoldala barnával és feketével vonalkázott szürkésbarna. Torka fekete, amelyet vékony fehér sáv választ el a fejtől és a nyak gesztenyeszínű részeitől. A fehér sáv lefut a nyak két oldalán, sőt a szárnyakon is. A testoldal ugyancsak gesztenyebarna cseppfoltos, a szürkéssárga hason sötét, ék alakú foltok láthatók.

A kakasra a bóbita is jellemző.

A tyúk színei tompábbak a kakasénál, de sem bóbitája nincs, sem a torka nem fekete, csőre világosabb szaruszínű. A fiatalok a tojóhoz hasonlítanak, jellemzően sötétbarnák és a farkuk fehér.

Fészkét fák tövében alakítja ki, általában egy földbe kapart mélyedésbe, ahova 8-12 tojást rak. Az áprilisi költést követően a fiókák 21-23 nap alatt kelnek ki. A tyúk egymaga neveli a fészekhagyó csibéket, akik már kéthetes korukban röpképesek. Bogyókkal, rügyekkel, hangyabábokkal, rovarokkal táplálkozik.

Hazai állománya megközelítőleg 100-200 pár, de erős csökkenést mutat. Fokozottan védett faj! Eszmei értéke 500 000 Forint.

Európai védelmi helyzete stabil, ami köszönhető az orosz és skandináv populációnak, ellenben Közép-Európában mindenütt csökkent az állománya. Ez az erdei munkákra, a kutyát sétáltatók okozta zavarásra, a felaprózódó élőhelyre, a ragadozók okozta fokozott kártételre, illetve a vadvédelmi kerítésre fennakadó pusztulásra vezethető vissza.

Hazánkban az intenzíven növekvő vaddisznóállománynak is szerepe van a császármadár állománycsökkenésére.

Zárt téri tenyésztése megoldott, de erre alapozni védelmét nem lehet. Veszélyeztetett fészkeinek megtalálása szinte reménytelen.

Gazdasági jelentősége nálunk nincs, ellenben színesíti madárfajaink számát és a hegyvidéki élőhelyek madárállományát. Európa más országaiban vadásszák ugyan, de tömegesen csak Skandináviában és Oroszországban kerül terítékre.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu