A XX. század derekán, az úgynevezett dúvadgyérítésekkor bevett szokás volt a mérgezett csalétkek kihelyezése: a korabeli vadászati statisztikák alapján évente mintegy 40 ezer ragadozó madár vesztét okozta e tevékenység, amely egyébként a háziállatok, illetve az apróvadfajok védelmére irányult. Idővel szigorodtak a jogszabályok, az állami természetvédelem pedig egyre nagyobb szerephez jutott, s úgy tűnt, talán sikerülhet végleg elejét venni a mérgezéses eseteknek. A kettőezres évek elején azonban ugrásszerűen megemelkedett azok száma, a helyzet pedig ezt követően sem volt sokkal jobb.
Ezek az állatok a vadászatra jogosultak által más módszerekkel legálisan gyéríthetők, éppen ezért nemcsak a felelősségre vonás, hanem a tájékoztatás is kulcsfontosságú a témában. Egyebek mellett erre is lehetőséget adott a 2012-2016-ig futott Helikon Life elnevezésű Európai Uniós projekt, amely többek között természetvédők, mezőgazdálkodók, vadgazdálkodók, állatorvosok és rendőrök szakmai csoportjainak korábban nem látott együttműködését eredményezte.
A projekt keretében alakult meg a Mérgezés-megelőzési Munkacsoport is. Az ebben dolgozók Közép-Európa első méreg-és tetemkereső kutyás egységével, a madarakra helyezett speciális nyomkövetőkkel, illetve a Kárpát-medencét lefedő parlagi sas DNS-adatbázissal elérték, hogy hazánk a ragadozómadár-mérgezések terén a világ egyik legjobban feltárt országává váljon. Éppen ezért nem meglepő, hogy módszereik több európai uniós és nemzetközi szakmai irányelvbe is bekerültek.
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, noha kétségtelenül kevesebb ma a ragadozómadár-mérgezés, mint korábban, a probléma nem szűnt meg, s országszerte komoly természetvédelmi károkat okoz. A projektpartnerek éppen ezért 2017-től 2021-ig saját forrásból finanszírozzák a legfontosabb akciókat, az EU ismételt támogatásával pedig új elemekkel terjeszthetik ki tevékenységüket immáron nemcsak a hazai területeken, hanem a környező országokban is, szlovák, osztrák, cseh és szerb kollégák közreműködésével, a PannonEagle Life projekt keretében.
2012-től napjainkig majd’ 500 mérgezéses esetet tartanak számon. Az elkövetők méreggel való visszaélés, természetkárosítás, orvvadászat és állatkínzás bűntette miatt is felelősségre vonhatók. A beszámolók alapján a mérgezéseket a legtöbb esetben olyan növényvédő szerek okozták, amelyeket a forgalomból már kivontak, vagy pedig kivonás alatt állnak. Ezek az anyagok rendkívül veszélyesek, hiszen az emberi szervezetbe jutva akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak.
Az utóbbi időben ugyanakkor több ragadozó madár is áldozatául esett legálisan használható rágcsálóirtó szerek nem előírásszerű kijuttatása miatt: e szereket előírás szerint a talajba, a rágcsálók járataiba kellene helyezni, ahol a ragadozómadarak nem férnek hozzá; a felszínre való kijuttatás súlyosan veszélyezteti a védett állatokat is.
