Egyes források szerint volt idő, amikor a halmok száma csak az Alföldön meghaladhatta a 40 ezret, az állami természetvédelem által vezetett országos nyilvántartás ezzel szemben napjainkban mindössze 1542 védett kunhalmot tart számon. Ezek közül
A máig fennmaradt kunhalmok között akadnak, amelyeket hírek továbbítására, tájékozódásra és megfigyelésre használtak (őrhalmok), illetve előfordulnak köztük olyanok is, amelyek egykori települések vagy birtokok határait jelölték s jelölik napjainkban is. Mindemellett táj- és természetvédelmi szempontból is jelentős helyszínekről van szó, hiszen számos esetben kimaradtak az intenzív mezőgazdasági hasznosításból, ennek köszönhetően például alföldjeink természetes állapotára jellemző élőhelyek és növénytársulások maradványai, akár fokozottan védett növény- és állatfajok is fennmaradhattak rajtuk.
A kunhalmok éppen ezért rendkívül sok értékes információval szolgálnak, amelyek hozzájárulhatnak a környezetet alakító folyamatok, egyszersmind az azokat magában foglaló táj és az abban élő ember múltjának és jelenének megismeréséhez. A megőrzésük érdekében tett intézkedések sorából kiemelendő az 1996-os esztendő, amikor is az Országgyűlés a természet védelméről szóló törvény elfogadásával az összes magyarországi kunhalom természetvédelmi oltalom alá helyezéséről döntött.
Újabb fontos állomás, hogy hazánk – az Európai Uniós tagállami kötelezettségének eleget téve – 2009-től kibővítette a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) feltételrendszerét tájképi elemek, köztük a kunhalmok megőrzésére irányuló előírásokkal. Ennek eredményeképp az egységes területalapú és egyes vidékfejlesztési támogatások kifizetéséhez kapcsolódó ellenőrzések 2010 novemberétől a kunhalmokra, mint megőrzendő tájképi elemekre is kiterjedtek.
A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy e kiemelt jelentőségű helyszínekre máig veszélyt jelent az emberi tudatlanság vagy éppen a nemtörődömség, amely sok esetben mezőgazdasági tevékenység során mutatkozik meg.
– csak hogy néhány példát említsünk.
Mindezek megelőzése érdekében, a gazdálkodók figyelmének felkeltése és a megfelelő információkkal való ellátásuk céljából az Agrárminisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködésben elkészítette az „Értékőrző gazdálkodás – Kunhalmok a tájban” című tájékoztató kiadványt, egy hozzá kapcsolódó plakátot, valamint egy kisfilmet. A HMKÁ keretében tájképi elemként megőrzendő kunhalmok elhelyezkedéséről az www.mepar.hu/mepar/ linken tájékozódhatnak.
