A vadasparkban élő állatok más-más módon hűsölnek: a gímszarvasok és vaddisznók nyaranta előszeretettel dagonyáznak, ez ezzel nemcsak a testüket hűtik, de az őket kínzó rovaroktól (szúnyogok, kullancsok) védekeznek. A medvék a kánikula elől szívesen húzódnak vissza téli vackaikba, emellett rendszeresen fürdenek tavakban, patakokban, és a szokásosnál jóval többet alszanak. Táplálékuk alapját a meleg napokon a lédús bogyós gyümölcsök képezik.
A Budakeszi Vadaspark ragadozói szintén megtalálják a módját annak, hogy hűsítsék magukat: a szürkefarkasok a kutyákhoz hasonlóan lihegéssel párologtatnak, a hiúz árnyas helyekre vonul, a szokásosnál kevesebbet eszik és sokkal többet pihen.
Az aranysakál vékonyabb nyári bundával és szürkésebb színnel védekezik a meleg ellen, és a természetben élő példányok ilyenkor szívesen fogyasztanak csigákat és partra vetődött halakat is.
A madárfajok közül a szarkák és hóbaglyok a tollazatuk borzolásával, saját maguk legyezgetésével próbálják elviselni a hőséget.
A Budakeszi Vadaspark állatgondozói is mindent megtesznek azért, hogy a perzselő nyári napokat elviselhetőbbé tegyék az állatok számára, ezért ebben az időszakban nemcsak több itatót helyeznek ki, de a kifutók medencéit is gyakrabban újratöltik, és sokszor jégtömbbe fagyasztott zöldségekkel és gyümölcsökkel próbálnak kedveskedni a vadasparki állatoknak.
A forróságon kívül a gyorsan lecsapó záporok és zivatarok is nehezítik az állatok életét – ezek elől a természetben a sűrű növényzetbe, barlangokba vagy kotorékaikba menekülnek. A vadasparkban pedig minden kifutónál fedett „esőbeállókat” alakítottak ki, hogy menedéket nyújtsanak a kánikula és a viharok ellen.
