A tudósok 2006 és 2015 között figyelemmel kísérték a rénszarvasok viselkedését, illetve adatokat gyűjtöttek az időjárásról és a talajt borító jégpáncélról. A patások ürülékének kémiai vizsgálatával pedig megerősítették a feltételezéseiket.
De vajon milyen hatással van az új táplálék a szarvasokra? Egyelőre a tudósok közt nincs egyértelmű válasz erre a kérdésre. A pozitív oldalon a moszat-fogyasztás megerősíti, hogy a klímaváltozás hatásait képesek valamelyest kivédeni az állatok azzal, hogy alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez.
Azonban úgy tűnik, nem egészen ideális ez a táplálék a rénszarvasok számára. Azok az egyedek, melyek tengeri moszatokat fogyasztottak gyakrabban kaptak hasmenést, amit a só okozott. Ráadásul a tápanyagtartalma is rosszabb, mint a megszokott tundrai növényeké.
– mondta Jeffrey Welker, az Alaska Anchorage Egyetem kutatója.
Jelenleg a rénszarvasok csak ideiglenesen szorulnak rá a moszatevésre, azonban hosszú távon ez problémákat okozhat.
Világszinten a rénszarvas és a karibu (a rénszarvas amerikai kontinensen élő rokona) állomány 56 százalékkal esett vissza 2018-ra az 1990-es évek közepéhez képest, a decemberben közreadott Sarkvidéki Jelentés szerint, melyet a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal állított össze. Ebben az egyik legnagyobb problémának a hóra hulló esőt jelölik meg, ami a legvalószínűbb okozója az sarkvidéki állományok csökkenésének.
A Svalbardon kívül élő populációknak is – melyeknek nincs hozzáférése a tengeri moszatokhoz – feltételezhetően alternatív táplálékforrás után kell nézniük.
