A menyét egész Európában előfordul, hazánkban az Alföldtől a hegyvidékig, a füves pusztától az erdőségekig mindenhol közönséges. Félig fedett élőhelyeken (pl. növényzettel fedett utak, töltések, árkok széle) gyakoribb. A menyétek a ritkább vendégek közé tartoznak, ezek is vérengző kisragadozók, szintén jellemzőjük, hogy a szükségleteiken felül is ölnek, zsákmányukat akkor is megölik, ha nem eszik meg. A menyét védett.
A menyétfélék családjába tartozó görény lakott területen, ólak padlásán, szalmakazalban, ölfarakás alatt, istállóban telepszik meg. Magányos vadász. Egy vadászat alkalmával több galambunkkal is végezhet a menyétfélékre jellemzően: leharapja a galambok fejét és szétrágja, így reggelre csak fej nélküli testeket találunk. A tojásokat is kiissza.
A „szőrmés” ragadozók közül galambjainkat leggyakrabban az immár városlakóvá vált nyest támadhatja. A nyest az egész országban megtalálható, hegyvidéken leginkább sziklás erdőségekben, de alföldi települések gazdasági épületeinek padlásán is előfordul. Házigalamb, vadgerle, balkáni gerle, fiatal baromfi, rágcsálók, illetve különböző gyümölcsfáink termése szerepel tápláléklistáján. Egyedszáma a 90-es években megemelkedett, ezért már nem védett. A nyest ellen a legjobb védekezés, ha megpróbáljuk nem odacsalogatni. Például fontos, hogy a kertes házban élők a szemetet jól záródó kukába teszik, és nem hagyják kinn a kutya vagy a macska eledelét, miután azok befejezték az evést.
Kísérletet tehetünk zajriasztással is, ennek megfelel bármilyen rádió, vagy ultrahanggal működő nyestriasztó, esetleg segíthet (ha nem mozognak egyéb állatok a galambház körül), mozgásérzékelős reflektortok felszerelése.
Egyedüli előny, ha menyét, görény vagy nyest költözik a körzetünkbe, hogy a patkányokat és az egereket elpusztítják.
Írásunk Dr. Zsolnay Miklósnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.
