Hírek

Kullancsáradat okozza a jávorszarvas-állomány csökkenését

2018-ban az USA-ban, egy Vermont állambeli erdőben a jávorszarvas állománya rohamosan csökkeni kezdett. 80 egyedet jeladóval láttak el, hogy fény derüljön az elhullásokra.

Eközben tavasszal peterakásra készülnek a kullancsok. Előtte napokig szívják a gazdaállat vérét, hogy majd a földre hullva lepetézzenek. A fejlődő lárvák egy darabig az anyjuktól örökölt tápanyaggal kihúzzák, később pedig gazdaállat után leselkednek. Egy-egy ilyen növendék-kolónia több ezer példányra tehető. Éhségük kielégítésére a jávorszarvas megfelelő préda, és remek búvóhely is egyben.

Az egyik jeladóval felszerelt borjú egy idő után nem mozdult, így a kutatók a megkeresésére indultak.

Az elpusztult állat bőrében a biológusok négyzetcentiméterenként 7-9 kullancsot találtak, az összesített becslés szerint a tíz hónapos borjúnak egyszerre 14 ezer kullancs szívhatta a vérét.

Más szóval a kullancsok kivéreztették a jávorszarvast.

A megfigyelések további periódusában kiderült, hogy a borjak 50-80 százalékát a kullancsok ölték meg. Ennek legfőbb oka, hogy az előző évben a tél későn érkezett, ezáltal a lehűlés is elmaradt, így a kullancsivadékoknak volt idejük új gazdaállatot keresni. Ha a tél már októberben havazással köszön be, akkor kullancsok száma megtizedelődhet, de az adott területen élő jávorszarvas-állomány egyedszáma is meghatározza a kullancs-sűrűséget, mivel több a gazdatest, jóllakottabbak lesznek, ezáltal több petét raknak le.

Azonban a kullancsinváziót nem csak a jávorszarvasok, hanem a szarvasmarhák is megérzik. 2005 és 2015 között mintegy 10 százalékkal, azaz 240 kilogrammra csökkent a tehenek súlya. Ennek köszönhetően kevesebbet ellettek és kevesebb borjú érte meg a nyarat.

Tavaly a Vermontban megfigyelt jávorszarvas borjúk 52 százaléka pusztult el a kullancsok miatt, de a környező térségekben és szomszédos államokban is hasonló adatokról beszélhetünk.

A helyi vadgazdálkodók szerint bár ellentmondásos, de annál kézenfekvőbb megoldás, ha még több jávorszarvas kilövésére kapnának engedélyt a vadászatra jogosultak. Az elejtések számát figyelembe véve, ha sikerülne ideális szintre, azaz 0,75-1 jávorszarvas/négyzetkilométer beállítani a populációsűrűséget, akkor eredményes lehet az apasztás. Ha a szint e fölé nő, túlszaporodnak a kullancsok, és megnő a borjak halandósága.

A jávorszarvas-paradoxon szerint tehát több jávorszarvas = kevesebb jávorszarvas.

Az elejtésekkel ráadásul szabályozni lehetne a populáció demográfiai arányait, emellett a vad terítékre hozása humánusabb megoldásnak tűnik, minthogy kullancsok szívják ki a borjak életerejét, amíg az állat össze nem rogy vagy a ragadozók áldozatául esik.

Forrás: The Atlantic