Ebből fakadó probléma egyike a vadvilágban okozott jelentős mértékű káruk. Kutatások szerint világviszonylatban kétszáz súlyosan veszélyeztetett fajt fenyegetnek vadon élő kutyák vagy macskák. Magyarországon sem csekély kártételük: macskáink a védett énekesmadarakra, kisemlősökre jelentenek súlyos veszélyt, de fészekfosztó tevékenységük és a mezei nyúlfiak zsákmányolása hatással van az apróvad állományra is. A hazánkban fokozottan védett vadmacskával történő kereszteződésekor a hibridizált egyedek kiszorítják a fajtiszta vadmacska populációt.
A megszökött ebekből is előtör a szunnyadó ragadozóösztön. Őzek és szarvas borjak esnek áldozatául a falkába verődött elvadult kutyáknak. Az ökoszisztéma zavarása mellett a betegségek terjesztését is elősegítik.
A vadászati törvény értelmében vadászterületen a vadásznak kötelessége a vadállomány védelme. Megengedett vadászati eszközzel elfoghatja vagy elejtheti a vadat űző kutyát, macskát, ha a vad sérelme másként nem hárítható el, valamint fertőzés továbbterjedése, vagy el nem hárítható támadás megakadályozása céljából. Lőni kizárólagosan akkor lehet, ha az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség.
Ez a jogszabály több ponton támadható. Vegyük górcső alá a következő helyzetet: a vadászatra jogosult a vadászterületen kutyát lát. A vadász felméri a területet, látja-e az állat gazdáját. Amennyiben nem, akkor sem ejtheti el az állatot, mivel az nem űz vadat.
Az más kérdés, hogy a következő revíren legelő őzrudli felé tart. A vadász szempontjából az elejtési távolságon belül a kutya nem okozott kárt a vadállományban, viszont egy kilométerrel arrébb már hajtja a vadat. Szintén a jogszabály hibája, hogy az elejtés kizárólagosan akkor lehetséges, ha az állat tulajdonosának felderítésére nincs közvetlen lehetőség. Hogyan alkalmazható abban az esetben a szabály, ha a vadászatra jogosult észreveszi a kóborló kutyát, mialatt az egy mezei nyulat kerget? Tulajdonos sehol, tehát a jogszabály szerint az eb vadat űz, elejthető. A lövés célba talál, az elejtés sikeres és jogilag szabályos. Perc teltével megjelenik az állattulajdonos, aki a puskadörrenésre jajveszékelve kiszalad egy fasor mögül… Következésképpen pontosításra szorul a közvetlen felderítés fogalomköre.
A jogalkotóknak tehát érdemes lenne egy konzekvens, új jogszabályt előterjeszteni, ami egyértelműsíti az előbb példaként említett helyzeteket. Az egyre sűrűbben jelentkező konfliktushelyzetek csak sürgetnék mindezt.
Mindennek a megelőzéséért legelőször az állattulajdonosoknak felelősségteljes állattartóként kellene viselkedniük, így az ilyenfajta incidensekre ritkábban, vagy nem kerülne sor.
