A talajlakó gilisztákat három csoportba lehet sorolni: a földfelszínen élők, a talaj felsőbb rétegeiben élő és táplálkozó, illetve a talaj mélyebb rétegeiben élő, azonban a felszínen táplálkozó fajokat lehet megkülönböztetni egymástól.
Könnyen belátható, milyen fontos szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés szempontjából is, így jelenlétük vagy hiányuk kulcskérdés.
Különösen az úgynevezett epigeic fajok – melyek a földfelszínen élnek – vannak veszélyben, és Britannia egyes területeiről már teljesen eltűntek. Ennek elsődleges oka az intenzív mezőgazdaság, a túlzott talajművelés és kemikália használat.
Ráadásul a giliszták hiánya a magyarázat arra, hogy miért omlott össze az énekes rigó állomány Nagy Britanniában. Ezek a madarak ugyanis tavasszal elsősorban giliszta fajokkal etetik utódaikat.
A kutatók arra kérték a gazdálkodókat, hogy ássanak le a területeiken és számolják meg a különböző gilisztákat, melyeket kifordítanak a földből. Átlagosan minden ásónyom után kilenc gyűrűsféreg került elő, az egészséges területeken viszont háromszor ennyi.
