A finnországi Lappföldön mintegy 200 000 rénszarvas él. A hófödte tundrán 1500 gulyás megélhetése függ az állatoktól. Északon a rénszarvast a húsa, a teje és a szőrméje miatt is tenyésztik.
A finn jávorszarvas populációkat először egy francia kutató, Stephanie Lefrere tanulmányozta, még 1998-ban. Ő volt az első, aki megfigyelte a klímaváltozás fokozatos hatásait ebben a térségben.
– mondta a francia tudós, aki a Finn Környezetvédelmi Intézet kutató munkatársa.
Lefrere hozzátette, hogy az intézet kutatásai alapján arra következtetnek, hogy a jövőben a magas légszennyezettség miatt, a tél közepén az átlaghőmérséklet négy és tíz Celsius fok közé emelkedik.
A változó időjárási viszonyok következtében a rénszarvas kevesebb ételt fogyaszt. A skóciai James Hutton Intézet 20 éves kutatási eredményei szerint a rénszarvasok kisebbek és könnyebbek lettek elmúlt évek során. A rénszarvasoknak nincs elég tápláléka, elvetélnek vagy sokkal kisebb borjaknak adnak életet.
A melegebb telek több esőt jelentenek. Matti Sarkela a Finn Rénszarvas Gulyások Egyesületének vezetője elmondta, hogy télen a legrosszabb dolog, ami történhet a klímaváltozás miatt az, hogy a hó borította földre ráesik az eső. Ez azt jelenti, hogy a rénszarvasok tápláléka megfagy. A jégen keresztül pedig az állatok nem tudják kiásni a zúzmót a földből.
Azonban nemcsak a klímaváltozás veszélyezteti a rénszarvasokat. Hivatalos adatok azt mutatják, hogy legalább 5000 rénszarvas esik áldozatául a ragadozó állatoknak, többek között rozsomákoknak, hiúzoknak.
Annak érdekében, hogy a gulyások minél több állatot meg tudjanak menteni, és nyomon tudják őket követni, internet kapcsolattal rendelkező rádiós nyakörvet tesznek a rénszarvasok nyakába.
