Ötvenezer nagyvad él Somogy erdeiben, közülük tavaly 29 ezer 112 került terítékre. Az előző évben leggyakrabban vaddisznó került terítékre Somogyban, azt követte a gímszarvas, a dám és az őz – összegzett értékelésében Balogh Andorné, a Somogy Megyei Kormányhivatal osztályvezetője. A Somogy Megyei Vadászok Szövetsége és az OMVK Somogy Megyei Területi Szervezete által megszervezett, s az inkubátorházban megtartott konferenciáról a sonline.hu tudósított: 
Tavaly nem lett annyi érmes nagyvad, mint korábban, de a Kaposvári Járási Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály, Földművelésügyi Osztály vezetője szerint egy szakmailag megfontoltabb gazdálkodásba fogtak a jogosultak.
– A tavalyi év volt az első, amikor pozitív mérleggel zárták az évet a jogosultak – emelte ki Balogh Andorné. – Nyereséges volt a tavalyi év gazdálkodása, s a vadkár mértéke ugyancsak csökkenést mutat. Somogyban 411 millió forint vadkárt regisztráltak, ebből 405 millió a mezőgazdasági, 6 millió pedig az erdei vadkár.
Balogh Andorné a trófeabírálat kapcsán felhívta a vadászok figyelmet arra, hogy továbbra is tartsák be a bemutatási kötelezettség előírt szabályait, valamint arra, hogy júliustól életbe lépett szakszerűtlen elejtés szankcionálására is. Az idén október közepéig 1015 trófeát bíráltak, s már hetvenhét esetben született határozat szakszerűtlen elejtés miatt.
A konferencia résztvevőit Berend Ferenc, a Somogyi Vadászok Szövetsége elnöke is köszöntötte, majd Neszményi Zsolt kormánymegbízott szólt a résztvevőkhöz. – Büszkék lehetünk a megye vadállományára. A kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy a világranglista legjobb gímbikái közül öt magyar és abból három somogyi.
Pályázatból fejlesztenek a somogyi nimródok
Tavaly pályázhattak először a vadászatra jogosultak a vadgazdálkodási alap támogatásaira. Akkor ezer pályázat érkezett be, s 788-at támogattak 583 millió forint értékben. Somogy megyében 39 jogosult 36 millió forint értékű pályázatot nyert el tavaly. Az idén újra meghirdették a pályázati lehetőséget, ám változtak a feltételek, erről Varga Gyula, a megyei vadászkamara hivatásos vadász alelnöke beszélt a konferencián.
– Változtak a célterületek, – mondta a vadgazda mérnök. – A korábbi öttel ellentétben hetet jelöltünk ki, így
Az idén már elektronikusan benyújthatóak a pályázatok és jóval egyszerűbb lett a pályázati rendszer.
Fehér dámszarvas a kaszói vadasparkban
– Szülei pöttyösek voltak, nagyon ritka a fehér színű utód – tette hozzá Galamb Gábor. – Huszonnégyezer hektárnyi területünkön mindössze három ilyen dámbikát ismerünk. Szájhagyomány útján terjed a fehér dámbika híre, sokan különösen emiatt látogatnak el a hozzánk a vadasparkba. – A fehér szín genetikai elváltozás, kicsi az esélye, hogy két pöttyös, barna színű egyednek fehér utódja lesz – mondta Galamb Gábor. Nem biztos, hogy a szülők a felelősek ezért, hanem a nagyszülők, dédszülők génjei is lehetnek. Az egyed nem albínó, mivel szeme nem piros és a köröm, az orr előtti szőrtelen rész sem rózsaszín.
– Szinte minden évben a vadászlapokban beszámolnak egy-egy fehér színű egyedről, de nem gyakorta fordul elő hazánkban – mondta Sugár László vadbiológus. A professzor hozzátette: a tiszta fekete színű egyed előfordulási aránya öt, a fehérré pedig mindössze egy százalék. Az egyedeknél pigmenthiány lép fel, úgynevezett flavizmus. Sugár László megjegyezte: a pigmentált egyedek ugyanannyi ideig elélnek, mint barna társaik. Ha nem domináns a gén, akkor az utódaik nem lesznek fehérek. A kaszói állat gondozóitól még nem kapott nevet. A népi babona szerint az a vadász, aki egy fehér őzet, szarvast lő ki, az egy éven belül meghal. |
Csodájára járnak a hófehér dámbikának Kaszóban, az állat tavaly született. Galamb Gábor, a Kaszó Zrt. vezérigazgatója elmondta: a fehér színű vad már az első agancsát viseli – írja a
