A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet közzétette A világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő 51 kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták.
Az IUCN megbízása alapján a szervezet hivatalos jogkörrel bír a veszélyeztetett fajok vörös listájának összeállításában, a szakemberek új statisztikai módszerekkel elemezték a vadon élő madarak előfordulását.
Azt találták, hogy az 51 kihalás szélén álló faj közül az új-kaledóniai Moorea-szigeti nádiposzáta az egyetlen, amely ma már kevésbé veszélyeztetett.
A nyolc kihaltnak átsorolt faj közül négy a valószínűleg kihalt kategóriába tartozik. Ezek között van az egykoron Argentína, Uruguay és Brazília területén élt tengerkék arara és a pernambucói törpekuvik, amelyet 2002 óta nem láttak élőhelyén a brazil Pernambuco szövetségi államban.
Történelmileg a legtöbb madárkihalást a kicsiny szigeteken élő fajok esetében regisztrálták, amelyek gyakran esnek vadászat és az invazív fajok áldozatául, de
Az új tanulmány megmutatta, hogy a kihalási válság, amelyet az élőhelyek ember általi elpusztítása okoz, a nagy kontineseken is kibontakozik – idézte Stuart Butchartot, a BirdLife International vezető tudósát a The Guardian című brit napilap honlapja.
„Mikor az emberek a kihalásra gondolnak, a dodóra gondolnak, de elemzésünk megmutatta, hogy a kihalás folytatódik és felgyorsul. Történelmileg a madárkihalás 90 százaléka távoli szigeteken történt. Bizonyítékaink azt mutatják, hogy a kihalás növekvő hulláma árasztja el a kontinenst, amelyet a fenntarthatatlan mezőgazdaság, az erdőirtás és a vizes élőhelyek lecsapolása okozta élőhelyelvesztés idéz elő” – magyarázta.
A IUCN legutóbbi vörös listája szerint több mint 26 ezer madárfaj veszélyeztetett, a tudósok a hatodik nagy, ember előidézte kihalási eseményre figyelmeztetnek.