A környéken jellemző növénykultúrákból a napraforgót, a szóját és a kukoricát kedveli leginkább a szarvas, hektárokat tarol le rudlikba verődve, egyre nagyobb károkat okozva a gazdáknak, így közvetve a vadásztársaságoknak – írja a baon.hu.
– Milliós nagyságrendben fizetjük a károkat a gazdáknak, hosszú-hosszú évek óta már – magyarázta Rigó Ferenc. A 12 ezer hektáros területen működő Homokmégyi Dózsa Vadásztársaság elnöke vázolta:
– Akkora a szarvasállomány, hogy nagyon nehezen bírunk vele. Kijárunk vadkárelhárító vadászatokra, sokat dolgozunk a növényi kultúrák megóvásáért, de nem mindig járunk sikerrel – fogalmazott.
A szakértő kifejtette: ha a társaság veszi észre a feldúlt földet, akkor rögtön kezelésbe veszi az ügyet, ha viszont a termelő, akkor ő köteles jelenteni a kárt a területen illetékes vadásztársaságnak. Utóbbi esetben hivatásos vadászok vonulnak ki, hogy elvégezzék a felmérést, majd egy kárszakértői jegyzőkönyvet írjanak alá a termelővel; ezután – optimális esetben – indulhat a kártérítés kifizetése a gazdának.
Amennyiben vele és az igazságügyi szakértővel sem jutnak eredményre, a gazda bírósági útra terelheti a kárigényét, de ritkán jutnak el eddig a vitás helyzetek.
– Egy népes szarvasrudli hatalmas károkat képes maga után hagyni – jegyezte meg Rigó Ferenc. – Nemrég voltunk szemlézni egy tízhektáros kukoricatáblán: bejártuk, alaposan megnéztük, és kiderült, hogy öthektáros pusztítást végeztek. Ez ugyan ritkaságszámba megy, de találunk ilyet is – szemléltette. A vadásztársaság elnöke hangsúlyozta: náluk – és gyanítja, hogy a legtöbb hazai társaságnál már ez a helyzet – jó ideje nem fordult elő olyan év, amikor nem kellett kártérítésre költeniük, és szerinte ez a tendencia folytatódik, így a büdzsébe eleve belekalkulálják a többmilliós kifizetéseket.
Kezdődik a bőgés, figyeljenek az autósok!
Rigó Ferenc figyelmeztetett: az autósoknak is komolyan meggyűlhet a bajuk az elszaporodott szarvasállománnyal, mivel kezdődik a párzási időszak (bőgés). A sofőröket arra inti, hogy a vadveszélyt jelző táblákkal jelölt szakaszokon és általában az erdős területek közelében fokozott elővigyázatossággal vezessenek. A vadász szerint ez sokkal veszélyesebb időszak az őzek üzekedésénél, ugyanis
Ha már megtörtént a baj – fűzte hozzá Rigó Ferenc – és valaki elgázolt egy állatot, akkor jelentse azt a rendőrségen, hiszen ők kötelesek helyszínelni és értesíteni az illetékes vadásztársaságot. A Homokmégyi Dózsa vezetője jó tanácsként javasolta: a pórul járt autóvezető maga is alaposan fotózza körbe az esetet, biztosítsa be magát tanúval, de semmiképpen ne hagyja el a helyszínt, és ne vigye haza a tetemet! Ez utóbbi egyébként lopás bűntettének minősül.
