Az OMVK Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága 2018. augusztus 21-én rendezte meg Gödöllőn a „Ragadozók térhódítása és vadgazdálkodási megítélése a XXI. században” című konferenciát.
Hét színvonalas, a téma legkülönbözőbb területeit felölelő prezentációt hallhattak az érdeklődők. Az Országos Vadgazdálkodási Alap pályázati rendszerének ismertetésén túl a csapdázásra alapozott ragadozógazdálkodásról, a medve és a farkas jelenlegi helyzetéről is szó esett, nagy hangsúlyt kapott a – szakmai berkeken belül is – ellentmondásos megítélésű aranysakál és hasznos információk voltak a városi ragadozókról.
Néhány részlet a témákból:
Mint elhangzott,
Ennek legjobb példája az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg. Elsődleges veszélye a hosszú lappangási időben rejlik, ugyanis a megfertőződéstől akár 10 év is eltelhet az első tünetek jelentkezéséig. Az Echinococcus-peték a rókák ürülékével jutnak a szabadba és azonnal fertőzőképesek. A városban előforduló vadállatok kezeléséhez szükséges jogszabályi háttér még hiányzik, addig is rendkívül fontos a lakosság tájékoztatása, az ismeretterjesztés. A legfontosabb – minden zoonózis esetében – a megelőzés, ezért mindig körültekintően és elővigyázatosan kell eljárni olyan fajok esetében, amelyek terjeszthetnek emberre veszélyes betegségeket is.
Szó volt arról is, hogy milyen együttműködési lehetőségek vannak az állami természetvédelem és a vadgazdálkodók között. Gombkötő Péter, a BNPI munkatársa az együttműködést a következőkben látja: közös szakmai tanulmányutak, szakmai továbbképzések, helyi gazdálkodóként részvételi lehetőség a BNPI nagyragadozók állományainak monitoringjában (genetikai minták gyűjtése, szőrcsapdák, kameracsapdák), a vadgazdálkodói tevékenység során elejtett vadfajok és a nagyragadozók által elejtett zsákmányállatok kondíciójának vizsgálata (csöves csontok fehérje, zsír és kalciumtartalmának vizsgálata), csülkös vadállomány telemetriai vizsgálata. Rövid távon az egyik legfontosabb a feladat a megfelelő konfliktuskezelési rendszer kiépítése.
