Az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Hortobágyi Nemzeti Parkban az egyik csatorna kialakítási munkálatainak megkezdése alkalmából tartott tájékoztatón bemutatta, hogy a korábbi beavatkozások tájsebei még ma is sok helyen láthatóak. Ezek eltüntetését is célozza a tájrehabilitációs projekt, amelynek fontos eleme a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségű vizes élőhelyei, a legelőtavak ökológiai állapotának javítása.
Rácz András felidézte, hogy az elmúlt 18 évben 37 Life-projekt valósult meg Magyarországon, összesen mintegy 80 millió eurós forrásból. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Hortobágyon, a 2020-ig tartó munkálatokkal 37 kilométer hosszúságú régi csatornarendszert, gátat, műtárgyakat bontanak el, amelynek eredményeként visszaállítják azt a legeltetési rendet, ami évszázadokon keresztül jellemezte a területet.
Farkas-Tóth Mónika projektmenedzser arról számolt be, hogy a beruházással több mint 4600 hektáron javul majd a puszta vízháztartása és növekedhet a legelő állatok száma.
Medgyesi Gergely Árpád, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője azt emelte ki, hogy az élőhely-kezeléshez hozzájárulnak a pusztán legelő állatok, köztük az a 200 bivaly és 200 magyar szürkemarha, amelyet a projekt keretében vásároltak. A szakember szerint a legelőtavak helyreállításával komoly értéket teremtenek a pusztán.
A projekt konzorciumi formában valósul meg a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. vezetésével, tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület és hat magángazdálkodó.
A Hortobágyi Nemzeti Park Magyarország első és máig legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, neve egybeforrt a puszta kifejezéssel. A Hortobágy nemzetközileg is ismert és elismert, a Világörökség részét képező terület.
