Idén is már több, a nyugat-nílusi láz vírusa terjesztette betegséget regisztráltak Magyarországon. A kórokozó olyannyira gyökeret vert hazánkban, hogy az augusztus-szeptemberi időszakot a téli influenzához hasonlóan a nyugat-vírusi láz szezonjának nevezzük. Trópusi eredetű vírusról van szó, alábbi cikkünkben azt emeltük ki, hogy nevével ellentétben járványügyi szempontból – egyelőre –nem túl jelentős – írja a 24.hu.
Az egyik ilyen rokon az Usutu-vírus, amely régóta kering, fel-fellobban Európában, kimutatták már Magyarországon is, sőt mára több európai variánsa is kifejlődött. Azért neveztük „kistestvérnek”, mert nagyon hasonlít a nyugat-nílusi lázhoz, de jelen tudásunk szerint kevesebb humán megbetegedést okoz. Működési mechanizmusuk is azonos:
- Vírusgazdái a szárnyasok, vándormadarak közvetítésével képes terjeszkedni.
- Madárról-madárra csípősszúnyogok, köztünk hazánkban is honos fajok adják át.
- A szúnyog csípése embert is megfertőzhet, de emberről-emberre nem terjed.
- A humán megbetegedés a legtöbb esetben panaszmentes, ritkán influenzaszerű tünetek jelentkeznek. Egyelőre annyi biztos, hogy immunszupresszált egyénekben írtak már le fertőzést, illetve egyéb, normál egészségi állapotú emberek (véradók) esetében is kimutatták.
Az európai felmérés véradók vérét vizsgálta, az emberek egy százaléka volt érintett – nyilatkozta a 24.hu-nak Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa. Hozzáteszi: ennél több konkrétumot nemigen mondhatunk róla azon egyszerű oknál fogva, hogy nem ismerjük.
Európában 2001-ben regisztrálták első felbukkanását Bécsben, tömeges feketerigó-pusztulás hátterében mutatták ki a vírust. Budapesten 2005-ben mutatták ki, ugyancsak egyik kedvenc énekesmadarunkat ölte halomra. Hogy miért pont a fekete rigó, nem tudni. Ezek után Olaszországban is megvizsgálták egy rejtélyes, 1996-os rigópusztulás mintáit, és ugyancsak megtalálták az usutut. Kemenesi Gábor és kollégái 2015-ben Szerbiában már szúnyogokban mutatta ki a kórokozót.
