A szarvastej ötletgazdája a Pāmu farmcsoport (a pāmu maori nyelven azt jelenti, gazdálkodni). Az egyedi termékért már Grassroots Innovációs Díjat is kaptak Új-Zélandon, amit partnereikkel, Sharon és Peter McIntyre szarvas tenyésztőkkel vehettek át.
Rob Ford, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy számost partnerrel egyeztetve rakták össze a koncepciójukat. A fejlesztések már három éve folynak.
Ford szerint az első kérdések közt szerepelt, hogy egyáltalán meg lehet-e fejni a szarvasokat, milyen összetételű a tej, és hogy ki venné meg. A második évben a farmot fejlesztették, és azt kutatták, hogyan lehet tejport készíteni a szarvasok tejéből, és megerősítették a piacot.
A séfek imádják
A séfek pedig rajonganak a szarvastej összetételéből adódó minőségéért, mondta el Geoff Scott séf szaktanácsadó. Ráadásul ebben a szakmában ritka, hogy új alapanyagot próbálhatnak ki, amivel korábban még senki sem dolgozott.
Emellett készítettek már belőle sajtot, joghurtot, és egy francia édességet is, a crème brulee-t (szó szerint „égetett krémet” jelent a szó).
A McIntyre házaspár jelenleg 75 gímszarvas tehenet fej, és egy szezonban 6 ezer liter tejet termelnek november és március között. Az állatokat kézzel nevelik, így azok hozzászoknak a procedúrához és az ember közelségéhez. Egy kifejezetten erre a célra épített fejőházban géppel fejik meg őket.
Hogy lehet egy szarvast megfejni?
Ahogy a tehenek, úgy a szarvasok is megtanulják, hogyan zajlik a fejés és alkalmazkodnak hozzá. Különbség azonban, hogy a szarvasok gyorsabban rúgnak, mint a tehenek, és csak két csecsbimbójuk van. Így egyedi felszerelésre van szükség a fejéshez.
Ez nemcsak a dolgozók, de az állatok biztonságát is szolgálja. A szarvasok sokkal törékenyebbek, mint a tehenek. Ha megsérülnek, lassabban épülnek fel, és ez befolyásolja a tejtermelést is.