A klímaváltozást, a globális felmelegedést az üvegházhatás okozza, amiről a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátás tehet, így ugyanis a Földön keletkező hő nem tud elszökni a légkörön kívülre – emlékeztetett elöljáróban Tóth Károly, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, akit a klímaváltozásnak az erdőgazdálkodásra kifejtett hatásáról kérdezett a megyei lap.
A felmelegedésnek-lehűlésnek van természetes ciklikussága, de ez ezer években mérhető. Ezeket a ciklusokat rövidíti le az ember, aki a túlzott szén-dioxid-kibocsátásban vétkes.
Durván beavatkoztunk a természet rendjébe, s a természet erre nagyon nem tetsző válaszokat ad – fogalmazott Tóth Károly, aki szerint
De ilyen özönfajok a gyapottok-bagolylepke, a tölgy-csipkéspoloska vagy a szelídgesztenye-gubacsdarázs is. Normál esetben a tápláléklánc révén helyreáll a természetes egyensúly, ezen rovarok esetében azonban – mivel óriási a számuk, és nincs elegendő ellenségük – ez már nem lehetséges. Inváziós fajok a növények között is találhatók – folytatta a vezérigazgatóhelyettes. – Ilyen az ecetfa, a kései meggy, a turkesztáni szil, a nyugati ostorfa, az ezüstfa, a bálványfa és a vadszőlő.
Magyarországon elsősorban a levegő páratartalma, a csapadékmennyiség és az átlaghőmérséklet alapján öt úgynevezett erdészeti klímazónát különítenek el.
A lucos klíma, amelynek jellemző fás szárú növénye a luc- és a vörösfenyő, Sopron és Kőszeg környékén lelhető fel néhány száz hektáron. A bükkről elnevezett zóna a hegyvidékekre jellemző, ilyen a Bakonyban is található. Van aztán a gyertyános-tölgyes, a cseres- tölgyes, végül az erdőssztyepp. Az utóbbi a legkevésbé párás és a legmelegebb.
A klímaváltozás hatására a korábbi zónahatárok elmozdultak, az alsóbbak a felsők rovására nyernek teret. A folyamat meglétét, amelynek hatására például feltűnően pusztulnak a bükkösök Zalában vagy a Zselicben, konkrét meteorológiai mérések igazolják – mondta Tóth Károly. Annak hatására pedig, hogy kevesebb a csapadék, legyengülnek a fák, s így kiszolgáltatottá válnak a gombáknak, rovaroknak, például a szúnak – jegyezte meg beszélgetőtársam.
Az alsóbb erdészeti klímazónák a felsők rovására nyernek teret
Az inváziós növényfajok Fejérben is megjelentek. A nyugati ostorfa Sárosd, a bálványfa Cece–Vajta, a vadszőlő pedig az adonyi Duna-szigeten szaporodott el, elnyomva, kiszorítva az őshonos fákat.
– Hatalmas léptékű erdőtelepítésre lenne szükség, hiszen a fák a lélegzésnél szén-dioxidot használnak fel. Ugyanakkor persze a fotoszintézishez elegendő vízre is szükség van – hangsúlyozta Tóth Károly. Hazánk egyébként már elindult ezen az úton: nemzeti éghajlatváltozási stratégia készült, illetve az ország erdősültségének mértéke ötven év alatt 16-ról 22 százalékra nőtt, a távlati cél a 27 százalék elérése. A Vadex is folyamatosan telepít erdőt, csak lassan nincs már ehhez szabad terület. Sárosdon pedig rendkívül gyorsan növő úgynevezett hengeresfa-ültetvényt létesítettek, amelynek fáiból fűrészáru lesz.
