„Vésztartalékként” nevelnek ritka sárkányfenyőket Ausztrália egy titkos helyszínén, hogy szükség esetén bevethessék őket a törékeny vadon élő populáció megmentése érdekében – írta a delmagyar.hu. A sárkányfenyőt (Wollemia nobilis) a botanikusok egy már kétmillió évvel ezelőtt kihalt növénynemzetségnek hitték, hiszen a létezéséről csak fosszíliák adtak hírt, mígnem egy ausztrál természetvédelmi őr 1994-ben meg nem találta a rég kihaltnak hitt fa élő példányait Ausztráliában.
David Noble a délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állambeli Kék-hegység területének egyik keskeny szurdokában lelt rá a sötétzöld lombú, csokoládébarna törzsű, különleges facsoportra, majd a botanikusok megerősítették, hogy valóban a Wollemiát találták meg.
– mondta Gabrielle Upton, Új-Dél-Wales állam környezetügyi minisztere, hozzátéve, hogy a világ vadon élő Wollemia-állománya jelenleg kevesebb mint 100 fából áll.
Az ősi fák új populációját az állam környezet- és örökségügyi hivatala költöztette át egy titkos területre, hogy egyfajta „vésztartalékként” szolgáljon a vadon élő állomány számára. A sydney-i Királyi Botanikus Kertek kutatója, Cathy Offord szerint a tartalék populáció fái már termést is hoznak és jobban „érzik magukat”, mint vadon élő társaik.
– mondta a szakember. A botanikusok úgy vélik, hogy az ősi fa valamikor 200 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki, amikor még a dinoszauruszok uralták a Földet.
Az azóta szaporított klónjaiból a budapesti ELTE Füvészkertbe is került egy példány, de már kereskedelmi forgalomban is kapható.
Természetes élőhelyén a fa a 40 méteres magasságot is elérheti, törzse pedig 1 méteres átmérőjűre vastagszik. A kérge csokoládébarna, bibircses, melyet a gyerekek találóan csokidrazsénak neveztek el.
Egylaki növény, egyazon növényen megtalálható a hím és a nő ivarú toboz is. A tobozok a hajtások csúcsán helyezkednek el, a hím virágzat mindig a női alatt található. A fa két hajtástípusából az egyik hajtás meredeken felfelé tör és a törzs alsó részéről indul, míg a másik inkább vízszintesen terül el.
Izgalmas megfigyelés, hogy a természetben élő összes Wollemia fenyő DNS-e tökéletesen megegyezik, azaz a fák egymás “ikertestvérei”, klónjai. A Wollemia nevelése a többi fenyőével megegyezik – olvasható a Füvészkert honlapján.
