Tavasszal a Kelet-Mecsekbe szervezett idei első kirándulást követően júniusban, a Dráva-sík növényföldrajzi értékekben gazdag, páratlan szépségű erdeibe kalauzoló túra során a résztvevők egy 1990 óta az erdőgazdálkodás alól kivont, kísérleti erdőrészletben nyerhettek bepillantást az erdész szakma több évtizedet felölelő munkafolyamataiba.
A Dráva-sík hazánk egyik legszebb síkvidéki erdei életközössége. A bükk általában hegyvidéken megjelenő fafaj – az itt található, gyertyánnal és kocsányos tölggyel elegyes síkvidéki erdő növényföldrajzi különlegességnek számít. Emellett az állomány kora és mérete is „kiemelkedő”, hiszen a kirándulás 100-150 éves, 25-30 méter magas katedrálisok között haladt.
A túra során számos érdekes kérdés merült fel; például meddig tartható fenn egészségesen egy fafaj? Egy tölgy vagy bükk „hivatalos” vágásérett kora 100-120 év, ebben az erdőrészletben azonban 120-150 év körüli egyedek állnak, amelyek az évente rájuk rakódó fatömeg miatt gazdasági szempontból is egyre értékesebbnek számítanak.
Az itt zajló folyamatoknak köszönhetően már értékelhető adatok állnak rendelkezésre az erdészek számára arról, vajon meddig lehet egy fát fenntartani egészségesen úgy, hogy az gazdasági értéke csúcspontján kerüljön kitermelésre. Ebből adódóan egy-egy öreg fa kivágása akár fedezheti az alatta felnövekvő erdő ápolási költségeit.
A túra egyik szakvezetője Dr. Papp Tivadar volt, a Mecsekerdő Zrt. nyugalmazott főmérnöke a kezdetekről, a kísérleti erdőtömb történetéről és a térséghez fűződő erdőtörténeti érdekességekről is mesélt. A terület erdőgondnoka, Lázár Tamás pedig az erdő jelenlegi állapotát és a kísérlet várható eredményeit mutatta be.
A Sikotai vadászháznál tartott pihenőt a Mecsek Zöldút erdei harapnivalói tették ízesebbé, az erdei programot követően pedig lehetőség volt Szentegáton a valamikori Biedermann uradalom központjának kialakított, jelenleg üresen álló kastély és a kastélypark, valamint a felújítás alatt álló Mária kápolna megtekintésére. Utóbbi épület egyik érdekessége, hogy a budapesti bazilika mintájára tervezték, és kupolája a római Szent Péter bazilika kupolájának 1:7 arányú utánzata.
A túravezetők lelkes és hiteles bemutatóinak, valamint a csoport érdeklődő hozzáállásának és kérdéseinek köszönhetően a kirándulás során aktív és közvetlen párbeszéd alakult ki, és a visszajelzések alapján valóban sikerült hasznos ismereteket és érdekességeket megosztani az erdőről, az itt zajló egyedülálló kísérletekről és a Dráva-sík értékeiről.
Az idei túrasorozatot a Nemzeti Kulturális Alap Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiuma is támogatja. A következő interaktív erdészeti túra a Mecsek legmagasabb pontjára, a Zengőre vezet majd szeptember 15-én, amely során többek között megtudhatjuk, hogy milyen erdőgazdálkodás folyhat természetvédelmi oltalom alatt álló területen, vagy hogy mit nevezünk véderdőnek.
A kirándulásról további fotók elérhetők a Mecsekerdő Zrt.Facebook oldalán.
