Az EU-s célokat az emisszió-kereskedelem által le nem fedett szektorokban – ilyen az összes kibocsátás 60 százalékát jelentő mezőgazdaság, közlekedés, hulladékgazdálkodás és az épületek kibocsátása – kötelező érvényű nemzeti célokon keresztül kell megvalósítani. Ezek a lépések a Párizsban vállalt 40 százalékos (1990-hez viszonyított) csökkentési cél eléréséhez járulnak hozzá. Gerben-Jan Gerbrandy holland európai parlamenti képviselő elmondta:
Hozzátette, hogy a Parlament állhatatosságának köszönhetően mintegy négymillió autó kibocsátásának megfelelő mennyiséggel magasabb lesz a kibocsátás-csökkentés, az európai kormányoknak többet és gyorsabban kell teljesítenie. A klímaváltozás elleni fellépést nem lehet hátráltatni.
Előírt erdőtelepítés
Egy másik jogszabály a klímavédelem és az erdők kapcsolatát szabályozza – csökkenteni kell eszerint a földhasználathoz köthető szén-dioxid kibocsátást és az erdők, rétek telepítése révén több szén-dioxidot kell megkötni.
A képviselők elérték, hogy 2030-ra a párizsi klímacélokkal összhangban az így elnyelt széndioxid mennyisége megelőzze a kibocsátottat. Norbert Lins német képviselő hozzátette: „A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás segíthet a klíma védelmében. Erdőinket a jövőben fenntartható módon akarjuk művelni.”
A nemzeti klímacélokat 343/172/170 arányban, az erdősítésre vonatkozó jogszabályt 574/79/32 arányban fogadta el az EP. A kormányfőkből álló Európai Tanácsnak még mindkét jogszabályt hivatalosan is jóvá kell hagynia, hogy azok életbe léphessenek.
