Az apróság eredetileg egy a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) illetékességi területén található, bekamerázott fészekben cseperedett. A múlt hét eseményei – az apamadár eltűnése, a területen megjelenő fajtársak zaklatása stb. – miatt azonban a tojó már nem tudott a kicsiről gondoskodni, ezért emberi beavatkozásra volt szükség. A DINPI munkatársai ezért a segítségre szoruló madarat kivették a fészekből, majd átszállították az Állatkert természetvédelmi mentőhelyére.
Amint jobban lett, táplálni kezdték. Az etetés reggel 7 és 8 óra között kezdődik, és 3-4 óránként kell ismételni. A fióka könnyen emészthető táplálékokat kap, például halat, nyúzott egeret és hasonló finomságokat, amiket ráadásul egy rétisasfejben végződő kesztyűbábbal adnak a csőrébe egy paraván mögül, hogy később vissza lehessen engedni a természetbe. A róla való gondoskodás kulisszatitkairól az Állatkert honlapján lehet ovlasni.
youtube://v/wwAcfPbVbxI
A rétisas (Haliaeetus albicilla) Magyarországon őshonos, fokozottan védett madárfaj, természetvédelmi eszmei értéke 1.000.000 forint. Állatkertben nem ez az első alkalom, hogy mentett sasfiók mesterséges nevelésére van szükség, így munkatársaik megfelelő tapasztalattal rendelkeznek. Az intézmény egyébként is kiterjedt mentő tevékenységet folytat, hiszen más természetvédelmi feladatok mellett évtizedek óta foglalkozunk a Magyarországon őshonos, vadon élő, természetvédelmi oltalom alatt álló fajok emberi segítségre szoruló egyedeinek mentésével.
