Az emberéleteket is követelő kaliforniai erdőtűz szokatlan időszakban, az év második felében keletkezett, amikor az időjárási viszonyok általában nem kedveznek a tűz terjedésének. Szokatlan az is, hogy az erdőktől távol, a sűrűn lakott városi övezetekben tombolt. A Nevada-sivatag felől érkező meleg levegő áramlásából kialakuló Santa Ana-szél október és március között okoz sokszor pusztító erejű viharokat Dél-Kaliforniában. A meleg széltől kiszáradt növényzet könnyen lángra kap, majd a tűz az erős szélben megfékezhetetlen gyorsasággal terjed. A tudósok szerint az elmúlt hetekben ez történhetett Dél-Kaliforniában.
Ventura és Los Angeles megyékben legalább négy tűzfészek alakult ki. Az úgynevezett Santa Ana erdőtűzkockázati index, amely a tűz szél általi továbbterjedését határozza meg, a legmagasabb értéket érte el. Erre segített rá a forró és száraz időjárás: a mérések kezdete óta az idei volt a második legmelegebb év, Los Angeles belvárosában október eleje óta csupán 0,3 milliméter eső esett.
A szakemberek szerint a mostani kaliforniai tűzvész egyértelműen a klímaváltozás, illetve az arra adott rossz válaszok következménye, és a további fölmelegedés miatt az elkövetkező évtizedekben gyakrabban lehetnek erdőtüzek.
Azt egyelőre még nem tudják, hogy a klímaváltozásnak van-e hatása a Santa Ana-szelekre is, bár a Geophysical Research Letters geofizikai tudományos folyóiratban megjelent 2006-os tanulmány szerint a globális felmelegedés miatt az uralkodó szelek jellemző időszakai is eltolódnak, ami miatt nagyobb kiterjedésű tűzvészre kell számítani.
Bár az emberi tevékenység által termelt üvegházhatású gázok kibocsátása folyamatos, a tudósok szerint nincs különösebb befolyással a klímaváltozásra. Sokkal inkább politikai döntésekkel lehetne jobban alkalmazkodni a kedvezőtlen hatásokhoz. A Dél-Kaliforniát sújtó tűzvész például megelőzhető lett volna a földhasználat megfelelő szabályozásával, nem szabadott volna engedni, hogy a lakóingatlanok egyre közelebb kerüljenek az erdőkhöz.