Mi lehet a közös egy könyvvizsgálóban, egy erdészben és egy vállalkozóban? Mindhármukat magával ragadta a Gemenci erdő szemet gyönyörködtető világa, és 2012-ben elhatározták, filmet készítenek szépségéről. Amatőrökként vágtak neki az 5 éven keresztül tartó forgatásnak.
– Mióta foglalkozik természetfotózással? – kérdezte a baon.hu Utassy Györgyöt.
– Gyakorlatilag általános iskolás korom óta. Nagybátyám tartott ugyanis a kocséri iskolában egy fotószakkört, ott tanultam például filmet előhívni. Természetesen akkoriban még főképp a családi és a házunk környéki fotózást műveltem, de már akkor nagyon szerettem a természetet. Komolyabban 2007 körül kezdtem természetfotózással foglalkozni.
– Hogyan született az ötlet, hogy filmet forgassanak a Gemenci erdő világáról?
– Közös elhatározás volt. Sokat jártunk együtt Olma Frigyessel, a film rendezőjével Gemencre szarvasokat, vaddisznókat, illetve magát a tájat fotózni, melynek szépsége lenyűgözött bennünket. Általában Barkuti Balázs pihenőházában szálltunk meg, aki később a film operatőre lett. Egyik ilyen alkalommal vetődött fel a gondolat. A Török Zoltán által rendezett Vad Magyarország című filmről beszélgettünk, akkor született meg bennünk az ötlet, hogy milyen jó lenne egy természetfilm, mely a Gemenci erdő szépségeit mutatja be.
– Mennyi idő alatt készült el a film?
– Több mint 5 év alatt: 2012-ben kezdtük, az utolsó forgatás pedig 2016-ban volt. Amatőrökként vágtunk bele. Frigyes könyvvizsgáló, Barkuti Balázs vállalkozó, én pedig erdész vagyok: gyakorlatilag a forgatások alatt sajátítottuk el a szakma fortélyait. Mivel főállásban dolgoztunk, így főleg hétvégén tudtunk filmezni. Nagyban segítette a munkánkat a helyismeret. A korábbi természetfotózásaink alkalmával megtanultuk, mely vadak mely útvonalakon közlekednek, hol találhatóak szép tájak, és mely évszakokban a legszebbek. Frigyes készített egy forgatókönyvet, melyben nagyjából elképzeltük, mit szeretnénk mindenképpen megörökíteni: például szarvasbőgést és vaddisznófürdést. Persze nagyon ritkán esett meg, hogy valóban azt találtuk, amiért indultunk, hiszen a természetfilmek színészei kiszámíthatatlanok. Volt, hogy vaddisznóra mentünk, de végül madarakra leltünk, vagy éppen nem jött semmi. Emellett az is előfordult, hogy a gólyafészekben elhelyezett kamerába belecsapott a villám, és tönkretette az egész rendszert. Más alkalommal a drón, mellyel légi felvételeket készítettünk, fennakadt egy fán. Ipari alpinistát kellett hívni, hogy lehozza. Az utómunka is nagyon sok időt igényelt: több mint 100 óra anyagot vettünk ugyanis fel, ebből vágtuk össze az egyórás filmet.
– A film visszatérő karaktere egy fekete gólyapár. Miért a gólyákat választották főszereplőknek?
– A film tavasztól őszig mutatja be a Gemenci erdő világát. A fekete gólyák tavasszal érkeznek a fészkükbe, ősszel pedig melegebb éghajlatra repülnek, ezért tökéletes összhangot alkotott hazánkban tartózkodásuk ideje a film előre eltervezett időkeretével. Másrészt, védett és nagyon érzékeny állatok. Ha csak megközelíti valaki a fészküket, vagy annak környékén fákat irtanak ki, rögtön elhagyják fészküket, ezért nagyon nehéz bepillantást nyerni az életükbe. Ezért akartuk elsősorban azokat bemutatni a nézőknek. Sikerült lencsevégre kapnunk a fészekrakásukat és a fiókáik nevelését is.
– Mekkora az érdeklődés hazánkban a természetfilmek iránt?
– Lesz-e folytatás: tervezik-e más hazai természeti kincs megfilmesítését?
– Rengeteg munkát és energiát fektettünk a filmbe, úgyhogy most biztosan pihenünk egy kicsit. Konkrét célunk jelenleg nincsen, de nem kizárt a folytatás.
Önerőből finanszírozták az alkotástUtassy György elmondta: a gólyakamerák felszerelését és üzemeltetését a Gemenc Zrt. munkatársai végezték, mely nagy segítséget jelentett számukra. Bár a film összköltsége nem érte el a 10 millió forintot, de nem is állt messze ezen összegtől. A kiadásokat teljes egészében a filmkészítők állták. Bár regisztráltak egy közvetett állami támogatásra, de még nem dőlt el, megkapják-e. Ez a támogatás a teljes összeg körülbelül 20 százalékát fedezné utólagosan. |
